Egy magyar közreműködéssel készült kisjátékfilm fő kérdése, hogy mi az AI-verseny ára: munka, figyelem vagy józan arányérzék?
A mesterséges intelligenciáról (AI) ma többnyire vagy lelkes jövőképek, vagy borúlátó jóslatok szólnak, a kettő között azonban ritkábban kap helyet az árnyalt kérdésfeltevés. Ezt kísérli meg a Moloch című kisjátékfilm, amelyről Princz Ágoston VFX supervisor, az Alma Matters Production beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában: a film nem azt állítja, hogy az AI önmagában jó vagy rossz, hanem azt firtatja, mit vagyunk hajlandóak feláldozni érte.
Bibliai kép a jelen idejű technológiáról
A Moloch alapötlete ránézésre is erős: a mesterséges intelligenciáról szól, de nem technológiai bemutatóként, hanem erkölcsi és társadalmi kérdésként közelít a témához. Princz Ágoston rámutatott, hogy történet egyik kulcsa a bibliai párhuzam. Moloch egy negatív alak, akinek a hagyomány szerint gyermekáldozatot mutattak be; a film ezt a képet fordítja át mai dilemmává.
A kérdés így hangzik: amikor egyre több pénzt, energiát, figyelmet és munkát teszünk az AI fejlesztésébe, vajon mit adunk oda cserébe? A film ezt a párhuzamot nem puszta dísznek használja, hanem a mondanivaló szervezőelemeként. Az AI-versenyben egyre újabb modellek jelennek meg, a fejlesztők pedig folyamatos lépéskényszerbe kerülnek. Ezzel együtt egyre gyakrabban merül fel az is, hogy a technológia melyik emberi feladatokat, munkaköröket vagy kreatív folyamatokat válthatja ki.
Nem AI gyártotta az AI-ról szóló filmet
Van valami különösen érdekes abban, hogy a Moloch épp egy olyan időszakban készült, amikor már egyre több, részben vagy teljesen generatív modellekkel előállított videós tartalom jelenik meg. Princz Ágoston azonban egyértelműen kijelentette, hogy ez a film még „hagyományőrző” módon készült.
Vagyis élőszereplős forgatásról van szó, és a vizuális effekteket is emberek készítették el, nem pedig AI-modellek. Ez több mint technikai részlet. Egy olyan alkotásnál, amely éppen az emberi munka kiválthatóságáról gondolkodik, a készítés módja maga is állásfoglalásnak hat. A Moloch nemcsak beszél erről a feszültségről, hanem formai értelemben is megmarad a klasszikus filmes munkafolyamatok mellett.
Londoni forgatás, magyar utómunka
A gyártás-előkészítés tavasszal indult, a forgatás pedig április 16-tól egy héten át zajlott Londonban, műtermi és külső helyszíneken egyaránt. Az elkészült első vágat után kezdődött az a szakasz, amelyben Princz Ágoston és csapata bekapcsolódott a munkába.
A VFX-feladatok leginkább a Moloch-szekvenciára koncentráltak. Ez a film egyik legerősebb képi eleme: egy hatalmas szobor, lángokkal, kemenceszerű látvánnyal, a történet bibliai utalását sűrítve egy nyugtalanító vizuális motívumba. A leírás alapján ez a jelenetsor nem öncélúan sokkoló, inkább éppen annyit mutat, amennyi a párhuzam érzékeltetéséhez szükséges.
Rövidfilm, de nem kis kérdéssel
A Moloch a YouTube-on mutatkozott be (cikkünkben fentebb meg is lehet nézni, egyelőre angol nyelven – a szerk.). Ez ma a rövidfilmek egyik legfontosabb útja a közönség felé, hiszen a műfaj hagyományosan nehezen jut el széles nézőréteghez mozis forgalmazásban. A fesztiválok fontosak, de a nagyobb elérés gyakran végül az online térben valósul meg.
A film mögött ráadásul nem klasszikus piaci logika áll. A finanszírozásban részt vett a Future of Life Institute, amelynek célja ebben az esetben az volt, hogy az AI társadalmi hatásairól szóló gondolkodást közelebb vigye a közbeszédhez. A Moloch tehát nem egyszerűen a technológiai trendeket meglovagoló alkotás, hanem olyan film, amely vitát szeretne nyitni.
Az AI ára nem csak munkahelyekben mérhető
Princz Ágoston egy másik, sokszor háttérbe szoruló szempontra is felhívta a figyelmet. Szerinte a mesterséges intelligencia körüli vita nem szűkíthető le arra, hogy „elveszi-e a munkánkat” vagy sem. Van ugyanis egy nagyon is anyagi oldala a kérdésnek: az AI fejlesztése és fenntartása jelentős erőforrást igényel.
Energia, anyag, adatközpontok, infrastruktúra: ezek a szempontok ritkábban kerülnek be a hétköznapi beszélgetésekbe, pedig a technológia tényleges működése elképzelhetetlen nélkülük. Ez a nézőpont józan ellenpontja annak a leegyszerűsítő képnek, amely szerint a jövő vagy teljesen sötét, vagy teljesen súlytalanul kényelmes lesz. A valóság sokkal összetettebb, és épp ezért van jelentősége az olyan műveknek, amelyek nem kész ítéleteket, hanem pontosabb kérdéseket kínálnak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Princz Ágoston: az Alma Matters Production vezetője és kreatív producere, aki a Moloch vizuális effektusaiért felelős VFX supervisorként dolgozott a filmen.
- Future of Life Institute: az AI és más nagy hatású technológiák társadalmi következményeivel foglalkozó szervezet; a Moloch finanszírozásában is szerepet vállalt.
- VFX supervisor: a vizuális effektekért felelős szakember, aki összehangolja a tervezést, a kivitelezést és az utómunkát az adott film képi világával.
- Tom Cossins: a Moloch rendezője, akit a beszélgetésben feltörekvő alkotóként említettek.
- Moloch: bibliai eredetű, negatív jelentésű alak; a film ezt a motívumot használja fel annak érzékeltetésére, hogy a technológiai fejlődésnek is lehet ára.
