A megelőlegezett bizalom és a vállalkozók hite fontos, de nem elég a stratégiai fordulat sikeréhez, vannak még kemény feltételek.
A makrogazdasági számok önmagukban nem indítanak be növekedést – ehhez a vállalkozók bizalma is kell. Dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a radiocafé Millásreggeli című műsorában arról beszélt, hogy a stratégiai fordulat Magyarországon most elsősorban egy megelőlegezett hiten alapul. Ennek persze kemény intézményi és finanszírozási feltételekkel kell párosulnia, különben a csodavárásból nem lesz tényleges növekedés.
A vállalkozói döntés két arca
Balog Ádám szerint a vállalkozói döntéshozatalt két tényező határozza meg. Az egyik a racionális oldal: megrendelések, hitelhez jutás, kiszámítható piac. A másik az irracionális, emberi oldal: hogy a vállalkozó hisz-e abban, hogy most érdemes befektetni az idejét, pénzét, energiáját.
Éppen ez utóbbi az, ami Magyarországon most megmozdult. A piaci folyamatok – köztük a forint erősödése – megelőlegezett bizalmat tükröznek. A számok még nem igazolják az optimizmust, de a hangulat előreszaladt. Balog szerint ez nem elégséges, viszont enélkül nem is lehet növekedés. Ha a vállalkozók a bankszámlájukon tartják a pénzüket vagy állampapírt vesznek, abból nem lesz gazdasági expanzió.
A hit fontos, de nem elég
A hit szükséges, de nem elégséges feltétel. Balog Ádám konkrét feltételeket is nevesít: be kell indulnia az EU-forrásoknak, azokat hatékonyan kell felhasználni, és a pénzügyi, jogi és digitális infrastruktúrának is meg kell erősödnie. A néhány ezer vagy akár néhány tízezer közepes és kisebb vállalkozás – amelyek a gazdaság gerincét alkotják – csak akkor mozdul el az állampapír-tartástól a befektetések felé, ha ezek a kemény feltételek is teljesülnek.
Korai, de érzékelhető jó jel az is, hogy külföldi partnerek, akik korábban Magyarországot kizárták a tárgyalásaikból, most újra keresik a kapcsolatot.
Az állam szerepe: sem túl sok, sem túl kevés
A gazdaságpolitika egyik állandó kérdése, hogy az állam mennyire szóljon bele a vállalkozói életbe. Balog Ádám a két szélsőség között keresi az egyensúlyt: a teljes állami távolmaradás éppúgy nem működik, mint a mindent megoldó állam modellje – ez utóbbit Magyarország már megtapasztalta.
Az eddigi kormányzati jelzések alapján Balog inkább egy minőségi intézményépítő állam képét látja kibontakozni, amely hosszabb távon kevésbé szól bele közvetlenül a gazdaságba – de ezt még konkrétumok nem igazolják. Fontos megjegyzése, hogy a kilencvenes évek óta eltelt 36 év alatt a magyar vállalkozói kultúra sokat érett: az önállóság és a felelősség vállalása egyre természetesebbé vált, bár ez a folyamat még nem zárult le.
A Kamara mint közvetítő réteg
A sikeres gazdasági felzárkózás példáiból – legyen szó kontinentális európai kamarákról, angolszász vállalkozói egyesületekről vagy amerikai közösségalapú szervezetekről – egy közös tanulság vonható le: mindig szükség volt egy közvetítő szereplőre, amely a vállalkozói érdekeket érthetően tudja megfogalmazni a gazdaságpolitika számára.
Balog szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezt a szerepet tölti be itthon. Nem iparági, nem szektorális, hanem az egész gazdaság érdekét hivatott képviselni a kamarai törvény alapján. A vállalkozók ezerféle jelzést adnak, de ez a sokféleség nem szűrődik be könnyen a döntéshozatalba. Kell egy közvetítő, amely egységes, befogadható üzenetté formálja ezeket.
A tudástőke és a fiatal vállalkozók
A rövid zárókérdésre – hogy a hazai vállalkozók hogyan állnak a tudásalapú gazdaságban – Balog bizakodó választ ad. A fiatalabb generáció vállalkozói egyre inkább felismerik, hogy tudás és kapcsolati tőke nélkül nem lehet továbblépni, és egyre aktívabban keresik a bekapcsolódást mind a hazai, mind a nemzetközi tudásrendszerekbe.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Balog Ádám: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a Kavosz Zrt. igazgatóságának elnöke. Közgazdász, a vállalkozói szféra és a gazdaságpolitika kapcsolatának ismert szereplője.
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK): Magyarország legnagyobb vállalkozói érdekképviseleti szervezete, amelyet a kamarai törvény alapján az egész gazdaság érdekeinek képviseletére hoztak létre. mkik.hu
- Kavosz Zrt.: A kkv-szektor finanszírozását támogató magyar pénzügyi intézmény, amely állami hátterű hitelgarancia-programokat kezel.
- Megelőlegezett bizalom: Olyan piaci hangulat, amelyben a szereplők a tényleges gazdasági adatok javulását megelőzve optimistán viselkednek – ez látszik például a forint erősödésében vagy a befektetési kedv növekedésében.
- KKV (kis- és középvállalkozás): Olyan gazdálkodó egységek, amelyek foglalkoztatotti létszám és árbevétel alapján nem minősülnek nagyvállalkozásnak. A magyar gazdaság foglalkoztatásának és GDP-termelésének meghatározó hányadát adják.
- EU-források: Az Európai Unió által tagállamai számára biztosított fejlesztési támogatások, amelyeket infrastruktúra-, vállalkozás- és humánerőforrás-fejlesztésre lehet felhasználni.
- Közepes jövedelmű országok csapdája: Közgazdasági fogalom arra a jelenségre, amikor egy ország elér egy közepes fejlettségi szintet, de nem tud továbblépni a magasan fejlett gazdaságok csoportjába, mert sem az olcsó munkaerőn, sem az innováción alapuló modell nem működik megfelelően.
