Egy kiváló orvos, akinek a saját betegsége mutatta meg a gyógyítás még hatékonyabb útját: a kezelést az életmódváltás eredményesebbé teheti.
Lehet-e egy orvos saját betegsége a legnagyobb tanítója? Dr. Sobel Gábor szülész-nőgyógyász, HPV-specialista, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense azt mondja, igen. A radiocafé Womanpower című műsorában Kutasi Juditnak mesélt arról, hogyan küzdött húsz éven át autoimmun betegséggel, miért fordult az életmód-orvoslás felé, és miért gondolja, hogy az igazi gyógyítás a megelőzéssel kezdődik.
Orvoscsalád, hivatás és „überelhetetlen” anyuka
Dr. Sobel Gábor számára az orvosi pálya nem döntés volt – sokkal inkább adottság. Édesapja szülész-nőgyógyász, édesanyja patológus és citológiai szakértő volt, akinek szakmai elismerései szinte megoldhatatlan raktározási feladatot hagytak az utódokra. Édesanyja tudásával versenyezni soha nem állt szándékában. A választott szakterület – a szülészet-nőgyógyászat – is mutatja ezt: „Tudtam, hogy egy bizonyos szinten felül nem fogom überelni” – mondta az adásban.
Miért vonzotta a szülészet?
Az egyetem alatt mentőzött is – medikusként, különvizsgával. Az akut segítségnyújtás, a sikeres újraélesztés eufóriája majdnem ebbe az irányba vitte. Végül mégis a szülészet győzött – és ez a döntés jónak bizonyult. A születés pillanata minden egyes alkalommal megérinti, különösen akkor, amikor egy medikussal együtt látja először az életet a világra jönni, és látja, hogy a fiatal kolléga elsírja magát.
Saját gyermekei születésénél azonban szigorúan édesapaként volt jelen, nem orvosként. „El kell tudni engedni, és tudni kell olyan emberre bízni a dolgot, akiben megbízol.”
A szülészet felelőssége
A szülészet-nőgyógyászatban – Sobel Gábor szerint – talán a legnagyobb a felelősség, mert egyszerre két életért felel az orvos: az anyáért és a születendő gyermekért. De valójában a teljes család ott van a szülőszobában. Empátia, szakértelem, egy mosoly, egy érintés: ezek azok az eszközök, amelyekkel a bizalmat meg lehet szerezni – és amelyek nélkül a legprofesszionálisabb ellátás is hideg marad.
A szülés csapatmunka: orvos, szülésznők, nővérek. „Nem mernék egyedül vállalni egy szülést” – mondta egyenesen.
Amit az orvos betegként megtanult
Negyvenéves korában Sobel Gábor úgy döntött, átveszi az irányítást a saját egészségének kérdésében. Húszévesen diagnosztizálták egy autoimmun betegséggel, és két évtizeden át próbált együtt élni az állapotával: sportolt, igyekezett egészségesen enni, szedett minden előírt gyógyszert – miközben teljes erővel dolgozott. A helyzet mégsem javult.
Elkezdte az orvosi irodalmat kutatni, és rátalált a teljes értékű növényi táplálkozásra. Három hónapon belül érezhető változást figyelt meg az állapotában. Kilenc hónapon belül letette az utolsó gyógyszert. Azóta, tíz évvel később, azt mondja: jobb biológiai állapotban van, mint húszévesen.
Ezt a tapasztalatot előbb csak a szűk körnek mesélte el, aztán fokozatosan beemelte a gyógyítói szemléletébe. Nem az volt a szándéka, hogy mindenkit rávegyen valamire, hanem hogy lehetőséget mutasson.
Az életmód is sokat segíthet
A Semmelweis Egyetemen zajló kutatások – amelyek még nem evidencia alapú, hanem pilot szintű vizsgálatok – arra keresnek választ, hogy a böjtöt utánzó diéta (FMD, fasting-mimicking diet) hogyan hat a nőgyógyászati betegségekre.
Az endometriózis – amely a fertilis korú nők mintegy 10 százalékát érinti – ösztrogénfüggő krónikus gyulladásos betegség, amelyben az immunrendszer falósejtjei nem tudják semlegesíteni a méhnyálkahártya-szigeteket. A gyulladáscsökkentés az immunrendszer erősítésén keresztül elvileg befolyásolhatja a betegség lefolyását. A korai vizsgálatok fájdalomcsökkenést és jobb életminőséget jeleznek. Sobel Gábor azonban hangsúlyozza: ez nem a gyógyszer helyett, hanem mellé ajánlott.
Hasonló tendencia mutatkozott miómáknál is a fájdalom és a vérzés csökkenésében. A kemoterápiás vizsgálatokban az FMD mellé vett pácienseknél a kemoterápia hatásosabbnak bizonyult, és a mellékhatások könnyebben viselhetőknek.
Mit kell tudni a perimenopauzáról?
A perimenopauza akár 8–12 évig is tarthat – és sokan nem is tudják, hogy benne vannak. Ízületi fájdalom, alvásproblémák, hajnali ébredés, fokozott ingerlékenység: mind lehet perimenopauzás tünet. A progeszteron csökkenésével egy GABA-receptorhoz kötődő metabolit is csökken, amely az átaludt éjszakákért felelős, ez a biológiai magyarázata, hogy a nők hajnalban gyakran felébrednek.
A hormonpótlás megítélése is megváltozott. A 2002-es Women’s Health Initiative-vizsgálat eredményeit azóta részben felülvizsgálták, és a hormonpótlás – megfelelő indikáció esetén – ma már a longevity-szemléletű orvoslás részeként is elfogadott. Sobel szerint minden esetben egyénre szabott a döntés, amelyet a páciens saját kívánságai, anamnézise és kockázatai alapján kell meghozni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Sobel Gábor: Szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.
- Endometriózis: Krónikus nőgyógyászati betegség, amelyben a méhnyálkahártyához hasonló sejtek a méhen kívül – a kismedencében, esetenként más szervekben – telepednek meg. Fájdalmas menstruációt, vérzési zavarokat és meddőséget okozhat.
- FMD (Fasting-Mimicking Diet, böjtöt utánzó diéta): Olyan étrendi protokoll, amely a kalóriabevitelt időszakosan – általában 5 napra – drasztikusan csökkenti a böjtöléssel járó metabolikus hatások elérése érdekében.
- Perimenopauza: A menopauza előtti, akár 8–12 évig tartó átmeneti időszak, amelyet a hormonszintek ingadozása jellemez. Tünetei sokszínűek: alvásproblémák, ízületi fájdalmak, hangulatingadozás, hőhullámok.
