A feketekereskedelem ma már nemcsak a határ menti csempészetről szól: az online térben is terjed, és a vevő is nagy árat fizethet.
A feketekereskedelemről sokáig az élt a fejünkben, hogy valahol a pult alatt, egy csomagtartóból vagy a határ közelében zajlik. A jelenség azonban rég kinőtte ezt a képet: szervezettebb, gyorsabb és technológiailag is ügyesebb lett, miközben a fogyasztó számára gyakran szinte láthatatlan marad. A Világgazdaság podcastjében Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország külső kapcsolatok szakértője és Gyöngyösi Balázs, stratégiai tanácsadó és a Greenfluence Consulting alapítója vesézték ki a témát.
Már nem csak klasszikus csempészet
A hamisítás egyre jobban eluralja a feketegazdaságot. A dohányipar különösen látványos példa: a hamis cigaretták mellett ma már a nikotinpárnák és az illegális ízesített vape-termékek is jelentős teret nyertek.
Ezek vonzereje első pillantásra egyszerű: olcsóbbnak tűnnek. Csakhogy azért olcsóbbak, mert az előállítóik és terjesztőik nem fizetnek adót, nem tartják be a munkavédelmi, környezetvédelmi és egészségügyi szabályokat, és sokszor ismeretlen eredetű alapanyagokkal dolgoznak. A vásárló így valójában nem tudja biztosan, mit vesz meg.
Veszélyben az egészség és a pénztárca is
A feketekereskedelem nem áll meg a dohánytermékeknél. Ugyanígy megjelenik a hamis ruházati cikkek, parfümök, élelmiszerek, étrend-kiegészítők vagy gyógyszeripari készítmények piacán is. Egy kedvező árú termék mögött lehet silány festékanyag, ismeretlen összetétel vagy éppen ellenőrizetlen gyártás.
Az olcsóság tehát könnyen félrevezető. Rövid távon a vevő azt hiszi, spórol, hosszabb távon viszont az egészségével, a biztonságérzetével vagy egy használhatatlan termékkel fizethet. Közben az állam adóbevételt veszít, a legálisan működő cégek pedig piaci és reputációs hátrányba kerülnek.
Új szint: az online tér
Ma az illegális kereskedelem nemcsak utcán vagy piacokon zajlik, hanem weboldalakon, hirdetésekben és közösségi felületeken is. Ez különösen nehézzé teszi a fellépést, mert egy megtévesztő oldal gyorsan eltűnhet, majd rövid időn belül új néven visszatérhet. Magyarországon például nikotintartalmú termékeket legálisan nem lehet online rendelni, mégis sok felület próbál hivatalos kereskedőnek látszani.
Ebben a környezetben a hatóságok, köztük a NAV is folyamatosan figyelik az online piacot, miközben európai szinten az OLAF is a csalások és illegális hálózatok visszaszorításán dolgozik. A tempó azonban nehezen tartható: az új csatornák gyorsabban születnek, mint ahogy a régieket le lehet kapcsolni.
A tudatos vásárlás a kulcs
A közösségi média tovább növeli a kockázatot. Egy látványos videó, egy magabiztos influenszer vagy egy jól felépített történet könnyen hitelesebbnek tűnhet, mint egy szakmai figyelmeztetés. Pedig éppen ilyenkor lenne fontos több forrásból tájékozódni, ellenőrizni az állításokat, és figyelni arra, hogy a termék mögött valódi, ellenőrizhető kereskedő áll-e.
A feketekereskedelem teljes felszámolása valószínűleg nem reális cél, de a visszaszorítása igen. Ebben nemcsak a szabályozásnak és a hatóságoknak, hanem a vásárlóknak is szerepük van: minden döntés arról szól, hogy ellenőrzött gazdasági szereplőt támogatunk-e, vagy egy nehezen átlátható illegális hálózatot.
A feketepiac sokszor azonnali előnyt ígér, de a számlát végül szinte mindig más formában nyújtja be.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- OLAF: az Európai Csalás Elleni Hivatal, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és visszaélések felderítésével foglalkozik.
- NAV: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely többek között a vám- és adószabályok betartását ellenőrzi, és az online illegális kereskedelem ellen is fellép.
- Nikotinpárna: füstmentes, nikotint tartalmazó termék, amelyet a szájüregben használnak, és amely a legális és illegális piacon is egyre gyakrabban jelenik meg.
- Vape: E-cigaretta vagy ahhoz hasonló, párologtatással működő eszköz és termékkör; az illegális, ízesített változatok különösen gyakran bukkannak fel a feketepiacon.
