Az afrikai sertéspestis, az exportgondok és az olcsó import miatt került nehéz helyzetbe a magyar sertéshús piaca.
A sertésfogyasztás ritkán válik hirtelen közéleti üggyé, most mégis ez történt. A kormány arra biztatja a fogyasztókat, hogy a következő hetekben a szokásosnál több sertéshúst vegyenek. A háttérben nem egyszerűen egy nyári grillszezon áll, hanem egy összetett piaci zavar, amelyben egyszerre van jelen a visszafogott európai kereslet, a kínai export beszűkülése, az afrikai sertéspestis és az olcsó import nyomása. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
Nem egészségügyi riadó, hanem piaci válság
A beszélgetésben tisztázták, hogy a sertéshús helye az étrendben önmagában nem kérdőjelezhető meg. Éder Tamás szerint a kiegyensúlyozott, egészséges étrend része lehet, megfelelő mennyiségben és más élelmiszerekkel együtt fogyasztva. Vagyis nem arról van szó, hogy hirtelen új táplálkozástudományi fordulat született volna, inkább arról, hogy egy ágazat egyszerre több oldalról került nyomás alá.
Magyarországon a sertéshúsfogyasztás a szakember szerint összességében viszonylag stabil. Évente fejenként 25–30 kilogramm között mozog, ebbe a készítmények is beletartoznak. Ez azt jelenti, hogy a termék nem tűnt el a magyar konyhából, még ha az elmúlt években a baromfihús olcsósága és
az étkezési divatok időnként el is vittek fogyasztókat.
Most a nyár sem segített
Első ránézésre logikus lenne azt várni, hogy a grillszezon megemeli a keresletet. Csakhogy idén ez az élénkülés elmaradt. Éder Tamás szerint európai uniós szinten is gyengébb a nyári kereslet a vártnál. Ebben több tényező játszhat szerepet. A hosszan tartó nagy meleg visszafoghatja a grillezési kedvet, és az sem segít, hogy a labdarúgó világbajnokság mérkőzései éjszaka vagy hajnalban vannak. Így ugyanis elmaradnak azok a közösségi alkalmak, ahol sok grillhús fogyhatna.
Önmagában ez még nem lenne rendkívüli, de egy már eleve túlkínálatos piacon sokat számít. Ha a nyári csúcs sem húzza fel az eladásokat, a bent ragadó árumennyiség gyorsan árnyomást okoz.
Kína visszalépése egész Európát megütötte
A gondok egyik gyökere az, hogy az Európai Unió sertéshúsexportja jó ideje nehezebb pályán mozog. Kína évek óta az EU legnagyobb exportpartnere volt ezen a piacon, néhány évvel ezelőtt az odaszállított mennyiség meghaladta az egymillió tonnát. Most
ennek nagyjából a fele vagy még annál is kevesebb mehet ki.
Éder Tamás ezt részben a Kína és az EU közötti vámháborús helyzettel magyarázta, részben azzal, hogy Kína látványosan törekszik az önellátásra. Ebben szerepe van annak is, hogy az ország az öt-hat évvel ezelőtti súlyos járványhelyzet után újraépítette saját sertéstartását. Ha egy ekkora piac kevesebbet vásárol Európából, annak a hatása gyorsan megjelenik az uniós árakban.
Spanyolország és a beszorult hús
A helyzetet tovább rontotta, hogy az afrikai sertéspestis megjelent Spanyolországban, amely időközben az EU legnagyobb sertéshús-előállítójává vált. A műsorban elhangzottak szerint a kínai piacra korábban jelentős spanyol mennyiség ment, ám a járványhelyzet miatt ennek egy része kiszorult onnan, és Európán belül maradt.
Ez a belső piacon kínálati nyomást okoz. Több hús marad az unióban, miközben a kereslet nem bővül eléggé. A következmény az árverseny és az olcsó exportáruk beáramlása. A magyar piac ezt különösen megérzi, mert a kereskedők természetesen figyelik, hol tudnak a legolcsóbban beszerezni.
A hazai helyzetet az afrikai sertéspestis is súlyosbítja
A magyar történet itt válik igazán kényessé. Az elmúlt fél évben két kellemetlen fejlemény is történt az afrikai sertéspestis ügyében. Az egyik, hogy a betegség a Dunántúlon is megjelent a vadállományban. A másik, hogy a kór házisertés-állományban is megjelent Magyarországon, egy, a román határ közelében lévő telepen.
A Nébih ugyan hangsúlyozza, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, ugyanakkor súlyos állategészségügyi és kereskedelmi következményekkel jár. A harmadik országok, vagyis az EU-n kívüli államok ilyenkor korlátozásokat vezethetnek be, és ezzel szűkül a magyar export mozgástere.
Beszakadó árak
Éder Tamás szerint a magyar sertéságazat az elmúlt években jutott el arra a szintre, hogy az ország önellátása biztosított legyen. Van export és import is, a nettó húsexport plusz-mínusz néhány tízezer tonna körül mozgott. Vagyis nem marginális területről beszélünk, hanem a mezőgazdaság egyik fontos exportágazatáról, amely sok tízezer ember megélhetéséhez kapcsolódik.
A legsúlyosabb gond most az árak beszakadása. A műsorban elhangzott, hogy 400–450 forint közötti élősertésárak is vannak, és ez messze nem fedezi a költségeket. A tenyésztők egy-egy állaton akár tízezer forintot is bukhatnak. Ez nem magyar sajátosság, hanem európai jelenség, de nagyon nem mindegy, mely országok ágazatai kerülnek ki belőle a legnagyobb vesztesként.
Mit tehet a vásárló a boltban?
A legkézenfekvőbb tanács az, hogy aki akar, tudatos vásárlással tud segíteni. Előre csomagolt húsnál a címke alapján megnézhető, hol hizlalták és hol vágták az állatot. Éder Tamás szerint a Magyarországon levágott sertések döntő többsége hazai állományból származik, de a címkét így is érdemes elolvasni.
A tőkehúsos pultnál nehezebb a helyzet, de ott is van eredetjelölési kötelezettség. A kereskedőknek jelezniük kell a földrajzi származást, elvileg kis zászlókkal is. Vagyis aki valóban magyar sertéshúst szeretne venni, annak van kapaszkodója, csak egy kis plusz figyelem kell hozzá.
Ez a pluszfigyelem azért lett fontosabb, mert a kereskedők egy része a nyomott árú import felé fordult. A beszélgetés alapján ebben szerepet játszottak a korábbi adminisztratív árintézkedések is. Amikor például a sertéscomb árstopos termék volt, a combimport majdnem megháromszorozódott egy év alatt.
Az olcsó import tehát nem elméleti veszély, hanem már látható piaci alkalmazkodás.
A vásárló már most is találkozhat az áreséssel
A jó hír a fogyasztók szempontjából az, hogy a piaci zavar az árakban is látszik. Éder Tamás szerint az idei év eleje óta 5–10 százalékos fogyasztóiár-csökkenés is volt, tavalyhoz képest pedig egyes húsoknál 15 százalékot meghaladó, akár 20 százalék közeli mérséklődés is előfordulhat. A KSH adatai is azt mutatják, hogy a sertéshús fogyasztói ára csökkent.
A paradoxon az, hogy miközben a termelők veszteséget szenvednek el, a vásárló a boltban kedvezőbb árakat láthat. Ez azonban nem azért van, mert az ágazat kényelmes helyzetben lenne, hanem épp azért, mert túl sok áru keresi egyszerre a vevőt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Éder Tamás: élelmiszeripari szakember, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
- Afrikai sertéspestis: vírusos betegség, amely a házi sertésekre és a vaddisznókra veszélyes, az emberre viszont nem.
- Nébih: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rövid neve. Az állategészségügyi helyzet, így az afrikai sertéspestis magyarországi alakulásának egyik legfontosabb hivatalos forrása.
- KSH: a Központi Statisztikai Hivatal rövidítése.
- Harmadik országok: az uniós szóhasználatban azok az országok, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. A sertéshús-exportnál azért fontosak, mert saját állategészségügyi és kereskedelmi korlátozásokat alkalmazhatnak.
