Kocsis Gábor szerint a vállalkozói mindset nemcsak tudás, hanem bátorság, időkezelés és józan önismeret kérdése is.
Mekkora kockázatot érdemes vállalni, mit lehet átvenni az amerikai üzleti kultúrából, és mire jók valójában az üzleti könyvek? Többek között erről beszélt Kocsis Gábor a radiocafé Életreszóló könyvek című műsorában, ahol nemcsak meghatározó olvasmányairól mesélt, hanem arról is, hogyan lett cégépítőből coach, és miért hiszi, hogy a vállalkozói gondolkodás legalább annyira fontos, mint maga az ötlet.
Más a gondolkodásmód
Kocsis Gábor 2012 óta él az Egyesült Államokban. Korábban az elsők között alapított internetes céget Magyarországon, nevéhez fűződik a HáziPatika.com, és több webáruház, köztük a Petissimo.hu és a JátékNet.hu felépítésében is részt vett. Ma már coachként segíti cégalapítók, vezetők és tulajdonosok munkáját.
Tapasztalata szerint a legnagyobb különbség Magyarország és az Egyesült Államok között nem egyszerűen a pénz vagy a piac mérete, hanem a gondolkodásmód. Amerikában sokkal természetesebb a kockázatvállalás, sőt az is, hogy valaki kudarc után újrakezd. Egy csőd nem feltétlenül végzetes stigma, inkább tanulási állomás.
Magyar szemmel ez sokszor vakmerőségnek tűnhet. Kocsis ugyanakkor arra is figyelmeztetett: ezt nem lehet egy az egyben átültetni a magyar valóságba. Itthon sem a jogi, sem a gazdasági, sem a kulturális környezet nem támogatja ugyanazt a kockázati szintet. A tanulság inkább az, hogy valamivel nagyobb lazaság és több kísérletezés hasznos lehet, de ész nélkül vállalkozni nem érdemes.
Gyors piacra lépés, gyors javítás
Az amerikai üzleti közeg egyik nagy előnyének azt tartja, hogy ott hamarabb visznek ki egy ötletet a piacra. Európában gyakran hosszú ellenőrzési és finomhangolási folyamat előzi meg a bevezetést, miközben az amerikai szemlélet sokszor inkább azt mondja: induljunk el, aztán javítsunk menet közben.
Ez a hozzáállás innovációt gyorsíthat, de veszélyeket is hordoz. Kocsis példaként az Amazon piacterén kapható étrend-kiegészítőket említette, amelyeknél a fogyasztók sokszor nehezen tudják megítélni, mi mögött van valódi szakmai megalapozottság. Az FDA szabályozása alapján az étrend-kiegészítők nem úgy kerülnek piacra, mint a gyógyszerek, és a termékek marketingje könnyen sugallhat többet, mint amennyi bizonyított.
Ebben a közegben a gyorsaság és a marketingelőny néha a minőség elé kerülhet. Vagyis a merészség önmagában nem erény: akkor érték, ha felelősséggel párosul.
Nem csak hangosnak áll a világ
A beszélgetés egyik fontos témája a személyes márka volt. Kocsis szerint ezen a téren is van különbség az amerikai és a magyar vállalkozók között. Az amerikaiak általában bátrabban beszélnek magukról, könnyebben vállalják nyilvánosan, hogy mit tudnak és mennyit kérnek a munkájukért.
Ez különösen igaz az olyan szolgáltatásoknál, ahol maga az ember a „termék” is: tanácsadóknál, coachoknál, terapeutáknál. Itt nem elég jó szakembernek lenni, láthatóvá is kell válni.
Kocsis egyik meghatározó könyve A sikeres coach, amelyet Steve Chandler és Rich Litvin írt. A könyvet azért tartja erősnek, mert olvasmányosan mutatja meg, hogyan lehet hitelesen ügyfélkört építeni egy olyan szakmában, ahol az önazonosság és az önbemutatás kulcskérdés. Szerinte a magyar szakembereknek különösen hasznos lehet ez a szemlélet, mert nálunk még mindig sokan idegenkednek attól, hogy saját magukat „eladják”.
Amikor a coaching kevés
Kocsis Gábor nem klasszikus coachként tekint magára. Saját módszerét „coach-sultationnek” nevezi, vagyis a coaching és az üzleti konzultáció keverékének. Ennek hátterében az a tapasztalata áll, hogy üzleti helyzetekben nem mindig elég csak kérdésekkel segíteni.
Ha egy vállalkozó valamit egyszerűen nem ismer, miközben a coachnak van róla gyakorlati tudása, akkor szerinte sokszor nagyobb segítség a konkrét tapasztalatot is behozni a beszélgetésbe. Ettől még a döntés az ügyfélé marad, de a folyamat gyorsabb és használhatóbb lesz.
Ebben szerepe van annak is, hogy Kocsis nem tantermi példákból érkezett a coachingba, hanem évtizedes cégépítői tapasztalatból. Ahogy elmondta, egy bostoni karrier-coach terelte ebbe az irányba, amikor a költözés után azt kereste, mi legyen a következő szakmai lépése.
Könyvek, amik vállalkozóknak is segíthetnek
A beszélgetésben több üzleti könyv is szóba került, de nem mint varázsreceptek, inkább mint jól használható keretek.
Kocsis szerint Eric Ries The Lean Startup című könyve alapmű azoknak, akik gyorsan és kis költséggel akarnak ötleteket tesztelni. A módszer lényege, hogy ne tökéletes terméket akarjunk azonnal építeni, hanem a lehető legkisebb működő változattal ellenőrizzük, van-e valódi piaci igény. Úgy látja, a mesterséges intelligencia ezt a logikát még erősebbé teszi: ma olyan tesztkörnyezetek hozhatók létre egy nap alatt, amelyekhez néhány éve még több szakember kellett volna.
Ugyanilyen fontos könyvnek tartja Dan Martell Buy Back Your Time, azaz (Vedd vissza az idődet!) című kötetét. Ez elsősorban az időről szól: mit kell valóban a cégvezetőnek csinálnia, mit lehet delegálni, és hogyan lehet felismerni, mely feladatok viszik el feleslegesen az energiát. Kocsis szerint ez sok ügyfelének azonnal hasznosítható.
A harmadik kulcskönyv Gino Wickman Traction című munkája, amely az Entrepreneurial Operating System szemléletére épül. Ennek nagy ereje abban van, hogy rendszert ad a kis- és középvállalkozások működéséhez: alapértékektől kommunikáción át a szervezeti felépítésig. Kocsis szerint sok cég meglepően messzire jut úgy is, hogy alapvető működési elemek hiányoznak, de egy ponton ez már gátjává válik a növekedésnek.
Nem minden üzleti könyv példaértékű
Érdekes színfoltja volt a beszélgetésnek Donald Trump és Tony Schwartz könyve, Az üzletkötés művészete. Kocsis ezt nem pozitív mintaként említette, inkább azért, mert korán betekintést adott az amerikai üzleti világ egy harsány, agresszív arcába.
Számára a könyv leginkább azért maradt emlékezetes, mert olyan üzleti magatartást mutatott be, amelyben a pofátlanság és mások kijátszása szinte erényként jelent meg. Ugyanakkor egyetlen elemet mégis érdemes megfontolni belőle: a nagyobb léptékben gondolkodást. Coachként néha ő is használ provokatív kérdéseket, például azt, hogy mi történne, ha valaki nem 15 százalékos, hanem 100 százalékos növekedést célozna meg. Nem azért, mert ez biztosan reális, hanem mert más gondolkodási pályára állíthatja a vezetőt.
A könyv nem mindig a leggyorsabb, de lehet a legmélyebb
Kocsis a műsor végén arról is beszélt, mennyit lehet ma tanulni könyvekből. Szerinte az információszerzés leggyorsabb útja sokszor már nem a papír, hanem a podcast, a videó vagy az online tartalom. Egy könyv elolvasása inkább külön élmény, lassabb és elmélyültebb tanulási forma.
Ez különösen igaz olyan gyorsan változó területeken, mint a mesterséges intelligencia, ahol egy frissen megjelent könyv is könnyen elavulhat. De éppen ezért értékesek azok a művek, amelyek nem napi tippeket, hanem gondolkodási keretet adnak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Rich Litvin: brit származású coach és szerző, a The Prosperous Coach egyik írója.
- Lean Startup: Eric Ries vállalkozásfejlesztési módszertana, amely gyors tesztelésre, visszajelzésekre és folyamatos korrekcióra épít.
- EOS, azaz Entrepreneurial Operating System: Gino Wickman rendszere kis- és középvállalkozások számára. Olyan működési keretet ad, amely segít tisztázni a célokat, a szerepeket, a folyamatokat és a vezetői döntéseket.
- FDA: az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága, teljes nevén Food and Drug Administration.
