Az aranyszínű sárgaság nem gyógyítható, de a gyors felismerés és a kötelező védekezés még fékezheti a járvány terjedését.
A szőlőbetegségek többsége a borászok ügye marad, ez viszont már jó ideje túlmutat az ágazaton: az aranyszínű sárgaság azért vált országos problémává, mert nemcsak egy-egy tőkét gyengít, hanem egész ültetvények jövőjét veszélyezteti. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Dr. Mezőfi László, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.
Több a figyelem, gyorsabb a felderítés
A szakértő szerint az egyik legfontosabb változás az, hogy nőtt a tudatosság. Ez nem hangzatos fordulat, hanem nagyon is gyakorlati következményekkel jár: 2025-ben intenzív felderítés indult, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megszervezte a szemlecsoportokat, és 2026 elejéig becslések szerint közel 300 ezer fertőzött vagy fertőzöttnek vélelmezhető tőkét semmisítettek meg.
Ez első hallásra drasztikus szám, de a logika egyszerű. Az aranyszínű sárgaság nem igazán gyógyítható: ha egy tőke megfertőződik, csak ritkán fordul elő, hogy magától kilábal belőle, többnyire egy-két éven belül elpusztul. Ezért a védekezés sarokköve nem a kezelés, hanem a rendszeres szemle, a mintavétel, a tesztelés és a fertőzött tőkék mielőbbi eltávolítása.
A kulcsszereplő az amerikai szőlőkabóca
A probléma másik fele a terjesztő. Az amerikai szőlőkabóca 2006 óta van jelen Magyarországon, az általa terjesztett fitoplazmát pedig 2013-ban mutatták ki először szőlőn. Önmagában a kabóca nem azért veszélyes, mert közvetlenül nagy kárt tesz a levelekben, hanem mert nagyon hatékonyan viszi át a kórokozót egyik tőkéről a másikra.
Mezőfi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a kártevő Amerikában nem számít különösebb problémának, mert ott nincs jelen ez a fitoplazma. Európában viszont más a helyzet: itt a szőlőhöz erősen kötődő kabóca olyan hatékony vektorrá vált, amely járványszerű terjedést is lehetővé tesz. Ráadásul az elmúlt években az ország összes borvidéke fertőzötté vált, így ahol felbukkan a kórokozó, ott jó eséllyel a terjesztője is jelen van.
Kötelező védekezés
Az idei szigorítás egyik legfontosabb eleme, hogy már országosan kötelező az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. Korábban ez nem épült be általános rutinba, jellemzően csak karanténterületeken volt kötelező. Az ökotermesztésben a támogatások lehívásának is feltétele a védekezés, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerekkel.
A változás nemcsak a permetezésről szól, hanem az adminisztráció és az ellenőrzés felgyorsításáról is. Mivel a hatóság kapacitása korlátozott, a több mint 50 ezer hektárnyi hazai szőlőterületet nem lehet kizárólag hivatalos emberekkel végigjárni. Ezért kapnak nagyobb szerepet a szemlecsoportokban részt vevők és a hegybírók: az általuk kiállított dokumentumok vagy szakvélemények is segíthetik a kártérítési eljárások megindítását.
Pontosabb helyszíni diagnózis
A kutatás most abba az irányba halad, hogy ne csak gyorsabban, hanem pontosabban is lehessen dönteni. Az ÖMKi célja egyrészt a gyakorlatban is alkalmazható, lehetőleg környezetbarát védekezési eljárások tesztelése, másrészt a diagnosztika fejlesztése.
Ma már léteznek gyorstesztek, de ezek még nem elég hatékonyak; a biztos kimutatás jellemzően laboratóriumi vizsgálatot igényel. A jobb helyszíni tesztek azért lennének fontosak, mert így kevesebb egészséges, csak gyanús tüneteket mutató tőkét vágnának ki, miközben hamarabb ki lehetne szűrni azokat is, amelyek még nem mutatnak egyértelmű jeleket, de már fertőzöttek.
A történet tanulsága józan és prózai: ebben az ügyben nincs egyetlen csodamegoldás. Van viszont következetes szemle, gyorsabb döntés, kötelező védekezés és egy olyan kutatási irány, amely a mindennapi szőlőmunkában lehet igazán hasznos.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Mezőfi László: növényorvos, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.
- ÖMKi: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet rövidítése.
- Aranyszínű sárgaság: fitoplazma okozta szőlőbetegség, amely fertőzött tőkék pusztulásához vezethet. Mivel nem igazán gyógyítható, a gyors felismerés és az eltávolítás kulcskérdés.
- Amerikai szőlőkabóca: a betegség fő terjesztője a szőlőültetvényeken belül. Közvetlenül nem a legerősebb kártevőként veszélyes, hanem azért, mert hatékonyan terjeszti a fitoplazmát.
- Hegyközségek Nemzeti Tanácsa: a magyar szőlészeti-borászati ágazat országos szervezete.
