A magyar borágazatot egyszerre szorítja az aszály, egy pusztító szőlőbetegség és a gyenge exportimázs, miközben a piac is átalakul.
A klímaváltozás és a piac változása egyszerre írja át a magyar bor jövőjét. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Némethné dr. Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató vezető kutatója arról beszélt: a hazai borágazat ma nem egyetlen nehézséggel küzd, hanem több, egymást erősítő problémával.
Előrébb jött a szüret, de ez nem jó hír
A 2026-os szüret a megszokottnál korábban indult, és a beszélgetés szerint várhatóan már szeptember végére le is zárul. Ez látványos jele annak, hogyan alakítja át a nagy meleg és a forró nyár a szőlőtermesztés ritmusát.
A gyorsuló érés önmagában sem kedvező fejlemény, de a helyzetet tovább rontja az aszály és az aranyszínű sárgaság terjedése. Utóbbi azért különösen súlyos ügy, mert ha a fertőzés megjelenik, akár teljes ültetvényeket is fel kell számolni, nem csak az érintett tőkéket. Ez nem csupán egyetlen év vesztesége: az újratelepített szőlőnek idő kell, mire ismét termőre fordul.
Hol áll Magyarország Európában?
Némethné dr. Pál Katalin szerint Magyarország részesedése az európai szőlő- és bortermelésből nagyjából 2 százalék. Ez azt jelenti, hogy fontos szereplők vagyunk, de nem tartozunk a bor nagyhatalmai közé. Exportban ugyan a hetedik helyen állunk Európában, ám az élmezőnyt adó országok súlya ehhez képest jóval nagyobb.
A gond nem csak a mennyiséggel van, hanem azzal is, mit és milyen áron viszünk ki a piacra.
Az export ára az imázs ára is
A magyar borexport jelentős részét még mindig a tartályos, alacsonyabb hozzáadott értékű bor adja. Ez lefelé húzza az átlagárat is: az idézett adatok szerint a palackos borok 2025-ös átlagos exportára 1,57 euró volt literenként, a teljes borexporté viszont csak 1,08 euró.
Ez nem pusztán kereskedelmi kérdés. Ha egy ország borairól elsőként az olcsóság jut eszébe a piacnak, az hosszú távon a jobb minőségű tételek presztízsét is rontja. A magyar minőségi borok nemzetközi elfogadtatása ma is nehéz feladat.
Kevesebb bor, másfajta ízlés
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a borfogyasztás csökken, miközben a piac egyre inkább a könnyebb stílusok felé mozdul.
A nehéz, magas alkoholtartalmú borok helyett nőhet a rozék, a gyöngyözőborok és a pezsgők szerepe.
Ez nem feltétlenül rossz hír, inkább alkalmazkodási kényszer. Aki megtalálja ebben a saját helyét, akár új közönséget is építhet.
A borturizmus lehet az egyik kapaszkodó
A GKI kutatása alapján a borturizmus az egyik legmagasabb költésű turisztikai szegmens lehet. Ebben valódi lehetőség van: nemcsak egy palack bort lehet eladni, hanem élményt, helytörténetet, szállást és vendéglátást is.
A magyar borágazat számára talán ez a legfontosabb tanulság:
a jövőt nemcsak a szőlőben, hanem a köré épített értékekben is keresni kell.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Némethné dr. Pál Katalin: a GKI Gazdaságkutató vezető kutatója.
- GKI Gazdaságkutató: magyar gazdasági kutatóintézet, amely elemzéseket és tanulmányokat készít gazdasági ágazatokról, köztük a borászatról is.
- Aranyszínű sárgaság: súlyos szőlőbetegség, amely akár teljes ültetvények felszámolásához is vezethet.
- Tartályos bor: jellemzően nagy tételben, nem palackozva exportált bor.
- Borturizmus: olyan turisztikai forma, amelyben a borvidéki látogatás, kóstolás, vendéglátás és szállás együtt ad élményt.
