A jóllétet nemcsak az befolyásolja, mit eszünk, hanem az is, hogyan élünk. Az életmódváltás segít: a ritmus, a légzés, és a pihenés is számít.
Az egészséges életmódról szóló beszélgetések gyakran gyors tiltólistákba vagy újabb divatdiétákba fordulnak, pedig a mindennapi jóllét sokkal inkább a ritmuson múlhat. A radiocafén, Babik Edit Egyéletem című műsorában Csehi-Pogány Frida gyógynövény-szakértő arról beszélt, hogy a test, a lélek és a szellem egyensúlya a legegyszerűbb napi szokásokon keresztül is támogatható: az étkezés idejétől a légzésen át egészen addig, hogy képesek vagyunk-e valódi pihenést adni magunknak.
Nem fogyókúra, hanem életmód
A beszélgetés egyik fontos kijelentése, hogy
tartós változás ritkán várható a kampányszerű diétáktól.
Ha valaki fogyni szeretne, vagy egyszerűen jobban akarja érezni magát a bőrében, annak hosszú távon inkább az működhet, ha az egész életmódján változtat.
A szakértő szerint ehhez először azt érdemes felismerni, hogy a testünknek ritmusra van szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az étkezések lehetőleg ne teljesen összevissza történjenek, hanem nagyjából azonos időben. A reggeli, az ebéd és a vacsora kiszámíthatósága nemcsak szervezési kérdés: segíthet abban is, hogy a szervezet kevésbé legyen túlterhelve.
Ugyanez a ritmus a mozgásban is megjelenik. A szakértő hetente legalább három alkalommal javasol kardió jellegű testmozgást, például futást, biciklizést vagy gyorsgyaloglást. Ezekben nemcsak az állóképesség számít, hanem az is, hogy közben megtaláljuk a saját tempónkat és légzésritmusunkat.
A légzés ingyenes stresszkezelés
A rohanó hétköznapok egyik leggyakoribb kísérője a felületes légzés. Csehi-Pogány Frida szerint sokan észre sem veszik, hogy stresszhelyzetben szinte alig lélegeznek mélyen. Ennek következménye lehet a koncentráció romlása, a fejfájás vagy az is, hogy az emésztés háttérbe szorul.
A megoldás nem feltétlenül bonyolult. A műsorban elhangzott javaslat szerint már néhány perc mély, lassú belégzés és lassú kilégzés is segíthet csökkenteni a feszültséget. Szóba került a négyütemű légzés is: belégzés négy egységnyi idő alatt, ugyanennyi légzésvisszatartás, majd kilégzés és szünet, szintén azonos ütemben. Ez egyszerű eszköz lehet arra, hogy a nap közepén is visszakapcsoljunk a saját ritmusunkhoz.
Mit együnk, és mikor?
A táplálkozási ajánlások közül Frida az egészséges étkezés 12 aranyszabályát emelte ki, amelyek szerinte különböző étrendi irányzatok mellett is alkalmazhatók. A beszélgetésben több gyakorlati példa is elhangzott.
Ilyen például a reggeli citromos víz, amely a támogathatja a máj működését. Szóba került az is, hogy délelőtt inkább gyümölcs kerüljön előtérbe, lehetőleg egyszerre egyféle. A szakértő szerint a különböző gyümölcsök keverése fokozhatja az erjedést, ezért jobb lehet a fogyasztásuk között időt hagyni.
A nap felépítésére egy egyszerű hármas szabály is elhangzott: a gyümölcs frissít, a gabona táplál, a zöldség tisztít. Ennek megfelelően délelőtt a gyümölcs, délben a tartalmasabb, gabonásabb főétkezés, este pedig a zöldségdomináns vacsora lehet kedvező. Frida külön hangsúlyozta, hogy minden főétkezéshez érdemes nyers ételt is enni, például salátát vagy friss zöldséget.
Nem csak az étel számít, hanem az evés módja is
A műsorban többször visszatért az a gondolat, hogy az emésztés nem a gyomorban kezdődik, hanem a szájban. A kapkodó, telefonnyomkodás közben elfogyasztott ebéd nemcsak élvezhetetlenebb, hanem az emésztésnek sem kedvez.
Frida szerint az ételt addig kellene rágni, amíg szinte folyékony nem lesz. Ennek több előnye is lehet: a szájban működő enzimek már itt megkezdik a lebontást, miközben a lassabb evés segít hamarabb érzékelni a jóllakottságot is. Vagyis aki nyugodtabban eszik, könnyebben elkerülheti a túlevést.
Ez talán egyszerű tanácsnak hangzik, mégis nehéz betartani egy olyan kultúrában, ahol az evés sokszor csak két feladat közé beszorított kötelező rutin. Éppen ezért
különösen fontos tudatosan visszaadni az étkezés idejének a rangját.
Mennyi vízre van szükség?
A beszélgetés szerint egy felnőtt ember napi minimum folyadékszükséglete két liter tiszta víz. A hangsúly itt valóban a tiszta vízen van. Ez szükséges ahhoz, hogy a kiválasztó szervek, például a vese és a bél megfelelően működjenek.
Ha valaki sokat beszél, sportol, vagy más okból többet párologtat, ennél több folyadékra is szüksége lehet. Frida azt is megjegyezte, hogy szerinte könnyebb délelőtt tudatosan többet inni, és étkezés előtt körülbelül fél órával egy pohár víz kifejezetten kedvező lehet. Az étkezés közbeni szomjúság arra utalhat, hogy előtte nem volt elegendő folyadékbevitel.
A máj mint központi szereplő
A beszélgetés második felében a fókusz a májra került, amelyet Csehi-Pogány Frida kiemelt, létfontosságú szervként írt le. A máj részt vesz az emésztésben, enzimek termelésében, és a hormonháztartás működésében is.
Ami árthat neki, az sokszor hétköznapi szokás: a nassolás, a túl sok fehérje, a többletzsiradék, az alkohol, a finomított cukor vagy a helytelen ételpárosítás. Utóbbira példaként említette a gyümölcsöt, amelyet inkább étkezés előtt legalább fél órával ajánlott fogyasztani, nem pedig egy nehéz fogás után.
Tünetként szóba került az éjszakai felébredés egy és három óra között, a refluxos panaszok, bizonyos bőrtünetek, a viszketés, valamint a reggeli, ödémás szemhéj is. A szakértő szerint ezek jelezhetik, hogy érdemes a májat tehermentesíteni.
A támogatásban szerepet kaphatnak a kesernyés növények és egyes fűszerek is. Elhangzott az endívia, az articsóka, valamint az erjedésgátlónak nevezett köménymag, fahéj és pirospaprika is.
Kéznél lévő házi praktikák
A beszélgetés végén több olyan alapanyag is előkerült, amely sok háztartásban megtalálható. Csehi-Pogány Frida beszélt az étkezési szódabikarbónáról, amelyet kúraszerűen vízben fogyasztva, illetve lábfürdőhöz használva említett. Szóba került a Himalája-só és a tengeri só is, valamint a meleg só alkalmazása.
A hagymát inhalálásra, fülfájás körüli borogatásként és úgynevezett hagymás zokniként említette náthás tünetek esetén. A fokhagyma immunerősítő, tinktúra-alapanyagként és házi keverék részeként is használható. Kitért arra is, hogy a kicsirázott hagymát, fokhagymát vagy krumplit viszont már nem ajánlja fogyasztásra.
Az olívaolaj az „olajrágás” kapcsán hangzott el, a gyömbér pedig egyszerre került szóba fűszerként és lábfürdő-alapanyagként. A közös pont ezekben a példákban nem az, hogy mindenkinek mindent használnia kellene, hanem az, hogy a hétköznapi öngondoskodás sokszor egészen egyszerű szokásokkal kezdődik.
A pihenésnek is kell ritmus
Talán a beszélgetés legfontosabb üzenete mégsem egy konkrét étel vagy fűszer volt, hanem az, hogy a feltöltődésnek is rendszeresség kell. Frida szerint jó, ha minden nap jut legalább fél vagy egy óra olyan tevékenységre, ami valóban örömet ad, hetente legalább egy fél napra, havonta akár egy teljes napra vagy hétvégére is szükség lehet.
Ennek a lényege nem a hasznosság, hanem az, hogy a test és a lélek folyamatosan lehetőséget kapjon a kiengedésre. Ha ez elmarad,
a nyári szabadságtól sem érdemes csodát várni.
A jóllét tehát ebben a megközelítésben nem egyetlen csodaszerből áll össze, hanem inkább apró, ismételhető döntésekből: abból, hogy leülünk-e rendesen enni, iszunk-e elég vizet, figyelünk-e a légzésünkre, és hagyunk-e helyet a napunkban valaminek, ami tényleg kisimít.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Csehi Pogány Frida: A Napfényes Gyógyközpont munkatársa, gyógynövény-szakértő.
- Meridián-óra: Az a beosztás, amely a szervek aktív és passzív időszakait kapcsolja össze az energetikai rendszerrel.
- Négyütemű légzés: Olyan légzőgyakorlat, amelynél a belégzés, a légzésvisszatartás, a kilégzés és a szünet azonos hosszúságú.
- Olajrágás: Hidegen sajtolt olajjal végzett szájöblítés, amelyet a beszélgetés szerint reggeli rutin részeként lehet alkalmazni.
