Az elektromos autók terjedésével nemcsak a töltőhálózat, hanem a jövedéki adó, mint fontos állami bevétel jövője is kérdés lett.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Várkonyi Gábor autópiaci szakértő arról beszélt, hogy az elektromos autózás körüli adókedvezmények nem tarthatók fenn örökké. Előbb-utóbb meg kell jelenniük azoknak a terheknek is, amelyek részben pótolják az eltűnő üzemanyaghoz kapcsolódó adóbevételeket.
Nem az a kérdés, lesz-e, hanem az, hogy mikor
A vita apropója az volt, hogy az Egyesült Királyságban már napirenden van az elektromos autók használatához kötött új adóztatás. Várkonyi szerint ez nem meglepetés, hanem egy régóta látható folyamat része. Ha egyre többen lesznek, akik nem tankolnak benzint vagy dízelt, akkor a költségvetésből előbb-utóbb hiányozni kezd a jövedéki adóból származó bevétel egy jelentős része.
A szakértő érvelése szerint erről a politikának őszintén kellene beszélnie Európában. Nem utólag, kapkodva, hanem előre jelezve: meddig maradnak fenn a kedvezmények, milyen piaci arány elérése után jönnek új szabályok, és mire számíthat az, aki ma elektromos autót vesz.
A kedvezmények segítettek, de torzítottak is
A közvetlen vásárlási támogatások rövid távon valóban felpörgették az elektromos autózást, hosszabb távon viszont torzították a piacot. Várkonyi Gábor úgy vélte, az államnak nem feltétlenül pénzt kellett volna adnia az autóvásárláshoz, mert ez mesterségesen tologatta az árakat, az értékvesztést és a keresletet is.
A műsorban elhangzott ellenérv is figyelemre méltó: a támogatások nélkül valószínűleg lassabban terjedtek volna az elektromos autók, és a technológia tömeggyártása, különösen az akkumulátorok árának csökkenése is nehezebben gyorsult volna fel. Ez a kettősség ma is látszik:
ami rövid távon lendületet adott, az hosszabb távon bizonytalanságot is okozott.
Norvégia intő példa lehet
A beszélgetésben Norvégia is előkerült, mint olyan ország, ahol az elektromobilitás adózási ösztönzőkkel különösen gyorsan terjedt. Várkonyi szerint még egy tehetős, sajátos adottságokkal rendelkező államban is látszik, hogy az ilyen rendszernek van költségvetési ára, és egy ponton túl nehéz fenntartani ugyanazt a bőkezűséget.
A fő állítás itt nem az volt, hogy az elektromos átállás zsákutca, hanem épp az ellenkezője: ha komolyan gondoljuk, akkor kiszámítható keretek kellenek hozzá. Vagyis nem örök kedvezmények, hanem előre ismert játékszabályok.
Az elektromos autó nem mindig olcsóbb
A beszélgetés egyik fonto megállapítása volt, hogy
az elektromos autót nem azzal kellene eladni, hogy mindig olcsóbb lesz.
A valósághoz közelebb áll, hogy bizonyos használati módok esetén egyszerűen jobb technológia, más helyzetekben viszont nem feltétlenül az.
Ez hasznos kapaszkodó lehet a vásárlásnál. Ha valaki főként városban közlekedik, rendszeresen tud tölteni, és az autózási szokásai illeszkednek ehhez, annak az elektromos autó valódi előnyt jelenthet. De arra már ma sem érdemes építeni, hogy a jelenlegi kedvezmények vagy alacsonyabb terhek változatlanok maradnak.
A kérdés tehát nem pusztán technológiai, hanem fiskális is. És minél gyorsabban terjed az elektromos közlekedés, annál kevésbé lehet kikerülni ezt a kérdést.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Várkonyi Gábor: autópiaci és autóipari szakértő.
- Jövedéki adó: egyes termékekre – köztük az üzemanyagokra, alkoholra és dohányárukra – kivetett különleges fogyasztási adó, amelyet jellemzően a gyártás vagy forgalmazás szintjén szednek be. Az üzemanyag-jövedéki adó az állami költségvetések egyik fontos bevételi forrása, amelyet az elektromos autók terjedése fokozatosan erodál.
- Elektromobilitás: az elektromos meghajtású járművek – elsősorban személyautók – közlekedési rendszerbe való integrációjára és elterjesztésére irányuló folyamat, amely az energiaforrás, az infrastruktúra és a szabályozás együttes átalakulásával jár.
- Töltőhálózat: az elektromos járművek üzemeltetéséhez szükséges nyilvános és magán töltőállomások rendszere. Kiépítettségének mértéke és elérhetősége az elektromos autózás egyik kulcsfeltétele.
- Akkumulátor (trakciós): az elektromos autók hajtáserejét tároló nagykapacitású elem. Ára az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent a tömeggyártásnak köszönhetően, ami az elektromos autók piaci terjedésének egyik fő mozgatórugója volt.
- Norvégia: észak-európai ország, amely az elektromos autózás legmagasabb penetrációs arányával rendelkezik a világon. Az erőteljes adókedvezmények, az alacsony villamosenergia-ár és az állami infrastruktúra-fejlesztés együttesen tette lehetővé, hogy az új autók értékesítésén belül az elektromos arány megközelítse a 90 százalékot – ugyanakkor a rendszer fenntarthatósága egyre komolyabb költségvetési kérdéssé válik.
- Fiskális politika: az állam bevételi és kiadási döntéseire vonatkozó gazdaságpolitikai eszközrendszer, amelynek keretében az adók, támogatások és közkiadások alakulnak. Az elektromos autózás adóztatásának kérdése tipikusan fiskális politikai döntés.
