A 120 ezer forintos nyugdíjminimum sokaknak látványos segítség lesz, de a teljes nyugdíjrendszer gondjait önmagában nem oldja meg.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Farkas András nyugdíjszakértő arról beszélt, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, 2027-től tervezett 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimum valódi könnyebbséget hozhat a legszegényebb időseknek. A kérdés ugyanakkor nem csak az, hogy ki mennyit kapna, hanem az is, mit árul el ez a terv a magyar nyugdíjrendszer állapotáról.
A legalsó sávban érezhető lenne a változás
A szakértő szerint az emelés körülbelül 127–128 ezer öregségi nyugdíjast érinthetne. Különösen fontos adat, hogy közülük 71 ezer ember még 100 ezer forintnál is kevesebb ellátásból él. Az ő esetükben a 120 ezer forintos szint valóban drámai emelkedést jelentene.
Farkas András ugyanakkor hiányolta, hogy a mostani bejelentés nem tért ki a rokkantsági ellátásra. Szerinte, ha az intézkedés arra is kiterjedne, további mintegy 115 ezer ember helyzete javulhatna. Ez azért fontos, mert ezek az ellátások sok esetben szintén rendkívül alacsonyak.
Miért ilyen kevés sok ember nyugdíja?
A műsorban elhangzott magyarázat szerint több oka is van annak, hogy sokan ennyire alacsony összegből kénytelenek megélni. Az egyik fő tényező, hogy a régen megállapított nyugdíjak az évek során leszakadtak az aktív keresők jövedelmétől. Mivel Magyarországon a nyugdíjemelés hosszú ideje alapvetően az inflációhoz igazodik, a bérek gyorsabb növekedése mellett a korábban megállapított ellátások fokozatosan elinflálódnak.
Ehhez jön a rövid szolgálati idő, a kevés bejelentett kereset, valamint a szürke- és feketegazdaság öröksége. A szakértő egy negyedik csoportot is említett: azokat, akik külföldön is szereztek nyugdíjjogosultságot. Náluk a magyar nyugdíjrész akár nagyon alacsony is lehet, még akkor is, ha összességében több forrásból kapnak ellátást.
Szolidaritás, de nem csodafegyver
Felmerülhet, hogy egy magasabb minimum nem gyengíti-e a rendszer biztosítási logikáját. Farkas András szerint a 120 ezer forintos összeg ettől még messze van: úgy látja, ez még mindig a mélyszegénységi szint alatt marad, ezért nem hoz létre érdemi „morális kockázatot”. Vagyis nem valószínű, hogy tömegeket ösztönözne arra, hogy ne törekedjenek rendezett, bejelentett munkaviszonyra.
A szakértő inkább úgy fogalmazott: a magyar nyugdíjrendszerből ma látványosan hiányzik a szolidaritási elem, ezen pedig egy ilyen emelés valamelyest javíthat. Ezt összhangba hozta az Európai Unió szociális elvárásaival is, amelyek az időskori méltó megélhetés fontosságát hangsúlyozzák.
A reformot nem váltja ki
Farkas szerint az intézkedés még akkor sem haladná meg a 205–210 milliárd forintot, ha a rokkantsági ellátásra is kiterjedne. Ezt az idei, 7200 milliárd forintos nyugdíjkassza mellett kezelhető tételnek tartja.
Közben viszont a nagyobb kérdés változatlan: mi lesz később? Farkas András szerint 2037 körül fordulópont jöhet, amikor a Ratkó-unokák nagy létszámú korosztályai tömegesen vonulnak nyugdíjba. Ez a jelenlegi finanszírozási logikát komolyan próbára teheti.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Farkas András: nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője.
- Ratkó-unokák: az 1973 és 1977 között született, kiemelkedően népes korosztályok gyűjtőneve. Az ő későbbi nyugdíjba vonulásuk komoly terhelést jelenthet a nyugdíjrendszernek.
- Nyugdíjkassza: az az állami kiadási kör, amelyből a nyugdíjakat finanszírozzák.
- Nyugdíjas SZÉP-kártya: tervezett juttatási forma, amelyet a szakértő kevésbé tart hatékonynak, mint egy beépülő nyugdíjemelést.
