Az oktatási reform első jelei már látszanak, de Totyik Tamás szerint a 2026–2027-es tanév előtt a pénz és a bizalom is hiányzik.
A 2026–2027-es tanévről, az oktatás állapotáról és a lehetséges változásokról beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke a radiocafé Millásreggeli című műsorában. A beszélgetés alapján az új tanév egyszerre indulhat néhány kézzelfogható könnyítéssel és ugyanazokkal a régi, makacs gondokkal: az alulfinanszírozottsággal, a pedagógushiánnyal és a túlzott központosítással.
Vannak jelei a szemléletváltásnak
Totyik Tamás szerint a kormány eddigi lépései inkább szimbolikusak, mégis akad köztük olyan, amelyet a gyerekek és a tanárok is megérezhetnek. Ilyen, hogy az alsó tagozatban már jogilag is elfogadottá vált: a foglalkozások akár 35 percesek lehetnek. Ez a gyakorlatban több teret adhat a mesélésnek, a közös játéknak, a mozgásnak vagy akár az udvari foglalkozásoknak is.
Hasonlóan fontos változás lehet, hogy enyhültek a merev tantervi keretek. A tanárok így könnyebben szervezhetnek projektnapokat, összekapcsolhatnak több tantárgyat, és kiléphetnek az iskola falai közül is. Ez nem látványos reform, de abba az irányba mutat, hogy az iskola valamivel élhetőbb és korszerűbb legyen.
A pénz nélküli reform hamar falnak ütközik
A beszélgetés legfontosabb állítása talán az volt, hogy mindez önmagában kevés. Totyik szerint ha valódi oktatási reform készül, ahhoz komoly többletforrásokat kell rendelni. Enélkül az átalakítás legfeljebb hangulatjavítás marad.
A szakszervezeti vezető úgy látja, az alulfinanszírozottság nemhogy megszűnne, még szigorodhat is. Szerinte a tankerületek átvilágításából is inkább az derülne ki, hogy a működés fenntartásához bérjellegű kiadásokat kellett átcsoportosítani dologi költségekre. Vagyis nem arról van szó, hogy itt-ott hibádzik a rendszerből a pénz, hanem arról, hogy eleve szűkre szabott keretek között működik az oktatás.
Mit jelent valójában a pedagógushiány?
A pedagógushiányról szóló vita sem pusztán számkérdés. Totyik szerint előbb azt kellene tisztázni, mit tekintünk hiánynak. A szakszervezet annak számítja, ha nyugdíjas pedagógusokkal, részmunkaidősökkel vagy képesítés nélkül tanítókkal fedik le az órákat. A kormány viszont szerinte inkább kerüli ezt a vitát.
Ez a kérdés a szülőknek és a diákoknak sem elvont ügy. Nem mindegy, hogy egy iskola stabil tantestülettel dolgozik-e, vagy folyamatos tűzoltással próbálja megoldani a mindennapokat.
A központosítás továbbra is feszültségforrás
A beszélgetés alapján a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer sem látszik egyelőre lazulni. Totyik szerint a központosítás nemhogy csökkenne, bizonyos pontokon még szigorodhatott is. Ez azért fontos, mert a mindennapi iskolai működésben éppen az ilyen távoli döntési láncok okoznak sok feszültséget.
Közben reformszándék azért látszik, de a kényes kérdéseknél — például a 6 és 8 osztályos gimnáziumok vagy az egyházi iskolák szerepénél — megtorpant a kommunikáció. Az esélyteremtés és az esélyegyenlőtlenség ügyében pedig további lépésekre lenne szükség, amiben az Európai Bizottság is nyomást gyakorol a magyar kormányra.
Totyik Tamás szerint valódi változásokhoz legalább két-három év és komoly társadalmi egyeztetés kell. Ez józan mondat egy olyan helyzetben, ahol sokan gyors fordulatot várnak. Az új tanév így inkább a remény és a türelem próbája lehet: néhány biztató részlettel, de a nagy kérdésekre adott végleges válaszok nélkül.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Totyik Tamás: a Pedagógusok Szakszervezete elnöke.
- Pedagógusok Szakszervezete: országos érdekvédelmi szervezet, amely a pedagógusok munkakörülményeivel, bérezésével és az oktatási rendszer problémáival kapcsolatban fogalmaz meg álláspontokat.
- Klebelsberg Központ: az állami fenntartású iskolák működtetésében és irányításában fontos szerepet játszó központi intézmény. A tankerületi központok munkáját fogja össze.
- Tankerület: az állami iskolarendszer területi irányítási egysége. Sok gyakorlati döntés, fenntartói és működési feladat ezen a szinten összpontosul.
- Szöveges értékelés: olyan értékelési forma, amely nem pusztán osztályzatot ad, hanem leírja a tanuló erősségeit, hiányosságait és fejlesztendő területeit is.
