Egy kétfelől olvasható verseskötet úgy beszél gyászról, önsértésről és szerelemről, hogy közben az olvasót nem kíméli, de magára sem hagyja.
Nem sok verseskötet akad, amelyet már a fizikai formája is értelmezésre hív. Péczely Dóra szerkesztő és Krizbo, a 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved című kötet illusztrátora a radiocafé Százhold című műsorában arról beszélt Veiszer Alindának, hogyan lett egy két oldalról indítható könyvből olyan versantológia, amely nem pusztán szerelmes szövegeket gyűjt egybe, hanem
a fiatalok és a felnőttek számára is ismerős, nehezen kimondható érzelmi tapasztalatokat rendezi egymás mellé.
Nem mindegy, honnan nyitjuk ki
A kötet egyik oldala piros: ez az a rész, amely „összeragasztja a szíved”. A másik fekete: ez „összetöri a szíved”. A forma elsőre játéknak tűnhet, de gyorsan kiderül, hogy itt inkább olvasói helyzetről van szó. Péczely Dóra elmondta: eredetileg arra gondoltak, hogy a fekete oldal legyen a kiindulópont, de a visszajelzésekből az látszott, hogy az olvasók nem feltétlenül ebbe az irányba indulnak el.
Ez a nyitottság a szerkesztői gondolkodásban is benne van. Péczely szerint ez egy antológiában különösen fontos, mivel kezdődik és mivel végződik a könyv, itt pedig mindez megduplázódik. A versek nem elszigetelten állnak, hanem sokszor láthatatlanabb szálakkal reflektálnak egymásra. Az eredeti terv még lazább, hullámszerűbb szerkezet volt, kevesebb elválasztással, de végül a határozott ciklusok tartották meg a könyv komplex felépítését.
Külön figyelemre méltó, hogy a beszélgetésben a barátság is hangsúlyos témaként került elő. Ez azért fontos, mert az ifjúsági vagy fiatal felnőtteknek szánt könyvekről sokszor még mindig automatikusan a szerelem jut eszünkbe, miközben a legerősebb érzelmi tapasztalatok közé gyakran ugyanúgy odatartozik a baráti kötődés, a veszteség vagy a lojalitás kérdése is.
Érzelmi térkép
A könyvről a kiadói oldalon eleinte többen úgy beszéltek, mintha szerelmes versantológia lenne. Péczely Dóra szerint ez félreértés volt, és ő már a kezdetektől tudta, hogy a kötet ennél jóval tágabb teret akar bejárni. Amikor az ötlet a Pagony Tilos az Á sorozatához került, számára épp az volt fontos, hogy bárki,
aki fellapozza, rögtön érzékelje: itt valódi nagy tétek szerepelnek.
Ezért is indít erősen a fekete oldal. Veiszer Alinda külön kiemelte, hogy Orbán Ottó Haláldala után néhány oldallal később Markó Béla Egész című verse következik, amely megrázó testi és családi tapasztalatot sűrít magába. Az is elhangzik, hogy Markó Bélát sokan elsősorban közéleti szereplőként ismerik, hiszen az RMDSZ meghatározó alakja volt, de a kötetben költőként van jelen.
A 16+-os jelölés ebben az összefüggésben nem marketinges címke, hanem jelzés: ez a versantológia nem kerüli ki a fiatalok életében nagyon is jelenlévő témákat. Szóba kerül benne az önsértés, a családon belüli erőszak, az azonos neműek szerelme, a gyász és az alkotói válság is. Péczely Dóra szerint a választott versek nem kész válaszokat adnak, inkább kapcsolódási pontokat. Ha egy 16 éves olvasó azt látja, hogy a saját valóságának fontos részei hiányoznak egy könyvből, a többi szöveget is nehezebben fogja közel érezni magához.
A piros oldalon is lehet fájdalom
A kötet egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mi alapján kerül egy vers az „összeragasztja a szíved” oldalra. Nem azért, mert könnyű, derűs vagy problémamentes. Sokkal inkább azért, mert a mozgása valamilyen értelemben mégis a megtartás felé mutat.
Erre jó példa Parti Nagy Lajos Csigabú című verse, amelyről Veiszer Alinda azt mondta: mintha már a bánattal való munka lehetőségét villantaná fel. Péczely Dóra szerint ideális esetben minden vers valamilyen módon visszaveri egy másik vers fényét, még ha ezek a kapcsolatok nem is mindig látványosak.
Ugyanez a logika működik Varró Dániel Kávéház című versénél is, amely Krizbo egyik kedvence lett. A szöveg egy alkotói válság pillanatát beszéli el: azt az állapotot, amikor valaki nem biztos a hogyantovább-ban. Krizbót épp az fogta meg benne, hogy ezt a szorongást a vers játékos, pattogó nyelven közvetíti. Péczely Dóra olvasatában a szöveg azért kerülhetett a piros oldalra, mert végső soron nem a bénultságot, hanem a továbblépést választja:
az ember vesz egy nagy levegőt, és újra elkezd dolgozni.
Talán még erősebb példa erre Vados Anna Vigasztalás című verse. A beszélgetésben Veiszer Alinda fel is olvasott belőle részleteket: a szöveg arról szól, hogyan lehet majd egy még meg sem született gyereknek elmondani az önsértés nyomait. Ez kétségkívül megrázó, Péczely Dóra mégis azt emelte ki, hogy a címben és a vers ívében ott van a gyógyulás, az összeszedettség, a visszatérés lehetősége. Nem a fájdalom hiánya, hanem a túlélés teszi „pirossá”.
Illusztráció mint második olvasat
A könyvet még különlegesebbé teszi Krizbo vizuális világa. A beszélgetésből kiderült, hogy a piros-fekete megoldás nem előre lezárt döntés volt: menet közben alakult ki. A fekete-fehér mellé kellett egy plusz szín, amely szétválasztja, ugyanakkor összetartja a két olvasatot. Péczely Dóra szerint a piros tipográfiailag is praktikus választás volt, mert elég erős ahhoz, hogy fehér alapon jól olvasható maradjon, közben pedig az erős érzelmekhez is természetesen kapcsolódik.
Krizbo a versillusztrációról is pontosan fogalmazott. Szerinte az illusztráció nem alárendelt viszonyban áll a szöveggel. Nem arról van szó, hogy a versben szereplő tárgyakat egyszerűen lerajzolja, hanem arról, hogy a saját élményei és érzései felől közelít a szöveghez. Ebből jön létre
az a bizonyos „harmadik narratíva”: a vers belső története és a kép önálló története között megszületik az olvasó saját értelmezése.
Ez a megközelítés a nehéz témáknál különösen fontos. Krizbo arról is beszélt, hogy az egész könyvet végigsírta munka közben, mert a versek személyes emlékeket hívtak elő benne. Éppen ezért törekedett arra, hogy vizuálisan is beleálljon azokba a problémákba, amelyekről a kötet beszél, ne tompítsa őket, csak más módon ébressze fel ugyanazt az erőt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Péczely Dóra: szerkesztő, műfordító.
- Krizbo: illusztrátor és vizuális alkotó, a kötet képi világának megalkotója.
- Tilos az Á: a Pagony ifjúsági könyvsorozata.
- Markó Béla: erdélyi magyar költő és politikus. Közéleti pályája miatt sokan az RMDSZ-hez kötik, de jelentős irodalmi életműve van.
- RMDSZ: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rövidítése, a romániai magyar közösség egyik legfontosabb politikai-közéleti szervezete.
