A világgazdaságot nagyban befolyásoló jegybanki döntések következnek, a forint korrigált, ahogy várható volt, a héja pedig galambbá változott.
Egymás után érkeznek a nagy jegybanki döntések, és a piacok most nehezebben tudják megjósolni az irányt, mint valaha. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Priegl Máté, az OTP Global Markets tradere értékelte a várható döntéseket, a forint gyengülését és a Fed élén zajló vezetésváltást.
Jegybanki dömping: ki mikor dönt?
A soron következő napokban a Fed szerdán, az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön hozza meg döntését, a japán jegybank pedig kedden ül össze. A piacok mindkét nagy szereplőtől bizonytalanságot várnak – sem egyértelmű kamatemelés, sem kamatvágás nincs most árazva az amerikai piacon.
Miért nem tudja a piac hova tenni a helyzetet?
Az iráni háború kitörése és a Hormuzi-szoros lezárásának lehetősége kezdetben inflációs félelmeket keltett: a magasabb energiaárak kamatemelési várakozásokat hoztak. Ez mostanra enyhült. Priegl Máté rámutatott: a fejlett gazdaságok energiaintenzitása ma már lényegesen alacsonyabb, mint korábban, így az olajár emelkedése kisebb GDP-visszaesést okoz. Ugyanakkor a magasabb energiaár egyszerre lehet inflációs és – a gazdasági lassulás révén – deflációs hatású. A két forgatókönyv között a piac egyelőre nem tud dönteni, és kivár.
Galambbá változott a héja?
A bizonytalanságot tovább fokozza a Fed közelgő vezetésváltása. Donald Trump jelöltje, Kevin Warsh szenátusi meghallgatáson vett részt, és ha a Szenátus jóváhagyja, ő veszi át Jerome Powell helyét. Warsh korábban „inflációs héjaként” volt ismert, ám mostanában inkább a kamatvágások mellett érvel – ezért a piacok héja helyett inkább galambnak tartják.
Warsh egyik deklarált célja a Fed döntéshozatali módszertanának megújítása. A jelenlegi rendszerben az úgynevezett core PCE – a maginflációs mutató – az irányadó, amely jelenleg 3 százalék fölött van. Warsh ehelyett egy „trimmed”, azaz levágott headline inflációs mutatót alkalmazna, amely most 2,3 százalék körül mozog. Kritikusai szerint ezzel csupán indoklást teremt a kamatvágáshoz, amit Trump régóta sürget.
Az EKB is vár
Az Európai Központi Bank szintén bizonytalan helyzetben van. A piac a jövő heti döntéstől legfeljebb szigorúbb kommunikációt vár, érdemi lépést nem. Az európai kamatpályán a következő hónapokban esetleges emelés is megjelenhet az árazásban, de az EKB-nak is meg kell várnia az iráni konfliktus gazdasági következményeit mutató első adatokat.
Forint: természetes visszaesés
A forint az elmúlt héten gyengült: az euró-forint árfolyam 360 környékéről 365-ig emelkedett. Priegl Máté szerint ez részben természetes korrekció a választások utáni erősödést követően, részben pedig a globális folyamatokhoz való visszakapcsolódás jele. A negatív hírek – nincs béke, az olaj magasan maradhat – a magyar fizetőeszközre is hatással vannak, a választások utáni bizalmi hullám nem tart örökké.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Priegl Máté: Az OTP Global Markets senior tradere, a Millásreggeli rendszeres pénzpiaci szakértője.
- OTP Global Markets: Az OTP Bank nemzetközi pénz- és tőkepiaci üzletága, amely árfolyam-, kötvény- és befektetési szolgáltatásokat nyújt.
- Fed (Federal Reserve): Az Egyesült Államok jegybankja, amely az amerikai monetáris politikát irányítja, és az irányadó kamat meghatározásával befolyásolja a globális pénzpiacokat.
- Kevin Warsh: Donald Trump elnök jelöltje a Fed elnöki posztjára Jerome Powell utódaként. Korábban a Fed kormányzótanácsának tagja volt.
- EKB (Európai Központi Bank): Az eurózóna monetáris politikájáért felelős intézmény, székhelye Frankfurt.
- Core PCE: A Fed által előnyben részesített maginflációs mutató, amely az élelmiszer- és energiaárakat kizárja az inflációs számításból.
- Trimmed inflation: Olyan inflációs mutató, amely a szélsőséges ár-változásokat levágva számol átlagot – Warsh ezt alkalmazná a core PCE helyett.
- Hormuzi-szoros: Az Perzsa-öbölből kivezető stratégiai tengeri útvonal, amelyen a világ olajszállításának jelentős része halad át.
