Új balatoni fesztivál érkezik: a DE!HOGYNEM Feszt három napra a közéletet, a kultúrát és a zenét viszi Balatonalmádiba.
A Balaton környékén a nyár végi programszezon jellemzően a koncertekre, gasztroeseményekre és lazább kikapcsolódásra épül. A szeptember 11. és 13. között első alkalommal sorra kerülő DE!HOGYNEM Feszt ebből a sorból annyiban lóg ki, hogy nemcsak szórakoztatni akar, hanem beszélgetéseket is kezdeményez arról, hogyan működik a nyilvánosság, mit kezdjen az ország a kulturális és politikai vitáival, és hogyan lehet ezekről közérthetően, nyitott térben beszélni.
Nem klasszikus fesztivál, de nem is konferencia
A Balatonalmádiban, a Wesselényi Strandon és az Erzsébet Ligetben zajló rendezvény mögött a DE!HOGYNEM Feszt szervezőinek közleménye szerint az a szándék áll, hogy a közéleti témák kilépjenek a szokásos, sokszor zártnak ható fórumokból. A program alapján ez nem szakmai konferencia lesz fesztiváldísszel, hanem kifejezetten vegyes szerkezetű esemény. Politikai és kulturális beszélgetések, dokumentumfilm-vetítés, szatirikus műsor és esti koncertek váltják egymást.
A szervezők fontos üzenete az árképzés is. A sajtóközlemény szerint szimbolikus jegyárakkal készülnek, Balatonalmádi lakóinak pedig a belépés ingyenes. Ez lényeges, mert a közéleti rendezvények egyik visszatérő kritikája, hogy könnyen belterjessé válnak. Ugyanazok a szereplők beszélnek ugyanazokhoz az emberekhez. Az alacsonyabb belépési küszöb ezen elvben változtathat.
A közélet itt nem háttérzaj, hanem főműsor
A fesztivál pénteki és szombati programja alapján a hangsúly több olyan témára kerül, amelyek a mindennapi politikai vitákban gyakran előjönnek, de ritkán jutnak el közérthető, nyilvános beszélgetésekig. A DE!MOKRÁCIA Színpadon szó lesz a fékekről és ellensúlyokról, a választási rendszer átalakításáról, a médiaszabályozásról, a múltfeldolgozásról és a külpolitika irányairól is.
A pénteki beszélgetésekben többek között Szabó Andrea, Tóka Gábor és Zárug Péter Farkas vesz részt, a moderátor Puzsér Róbert lesz. Ugyanezen a napon kerül elő a kulturális támogatások kérdése is. A „Ki mondja meg, mi a kultúra?” című eszmecserében Weyer Balázs, Till Attila, Herendi Gábor és Pajor Tamás szerepel a programban.
Szombaton a szervezők a média, a történelmi emlékezet és a külpolitika felől folytatják ugyanezt a gondolatot. A meghirdetett résztvevők között szerepel László Róbert, Szalóki Viktor, Tarr Zoltán, Nyáry Krisztián és Gerendai Károly is. A külpolitikai blokkokban Sz. Bíró András, Rácz András, Feledy Botond, Szent-Iványi István és Jeszenszky Géza beszélgetnek, míg a nap végén Ungváry Krisztián és Vályi István a titkosszolgálatok és ügynökakták kérdését veszi elő.
Mindez azért érdekes fesztiválkörnyezetben, mert a közéleti viták itt nem elszigetelt „nappali” programként jelennek meg, hanem ugyanannak a hétvégének a részei, amelyben este koncertre vagy stand-upra megy a közönség. Ez közelebb viheti azokat a témákat is azokhoz, akik egyébként nem vennének részt külön politikai eseményen.
Szatíra, film és koncert ugyanazon a térképen
A program egyik leglátványosabb eleme péntek este a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora fesztiválváltozata lesz. A meghirdetett „Tragikus Triász”, vagyis Molnár Áron, Rainer-Micsinyei Nóra és Lengyel Tamás aktuálpolitikai szatírával érkezik. A szervezői koncepcióból jól látszik, hogy a közéletet nem kizárólag elemző vagy szakértői formában akarják megmutatni, hanem előadói, színházi és humoros nyelven is.
Ugyanez a logika látszik a dokumentumfilmes és zenei programoknál. Péntek este vetítik A szavazat ára című filmet, amelyet a DE! Akcióközösség Egyesület is jegyez. A sajtóközlemény ezt a munkát doku-krimiként említi, és a szervezet történetét is ehhez a projekthez kapcsolja.
A komolyabb témák után szombaton Bruti önálló estje, majd Oláh Ibolya, a Csaknekedkislány és a Duckshell koncertjei viszik tovább az estét. Ez a szerkesztés azt az üzenetet hordozza, hogy a közélet nem különül el élesen a kulturális fogyasztástól: ugyanabban a közegben lehet gondolkodni, nevetni és kikapcsolódni.
Civil nyilvánosság a strand bejáratánál
A fesztivál egyik legerősebb ötlete a belépő nélkül is látogatható Szabadság Útján nevű tér, amelyet a Wesselényi Strand bejáratánál állítanak fel. A szervezők ide független szerkesztőségeket és civil szervezeteket várnak mindhárom napra. Ez a hely találkozási pont lehet azok számára, akik nem feltétlenül a színpadi programok miatt mennek oda, hanem inkább beszélgetnének, tájékozódnának, kapcsolatokat keresnének.
A sajtóközleményben megszólaló Tímár Áron szerint a fesztivál célja, hogy legyen egy hely, ahol civilek, a kultúra képviselői, a média, fiatalok, influenszerek, önkormányzati szereplők, a gazdaság és a politika egy időben találkozhatnak egymással. Ez jól összefoglalja, miben különbözik a rendezvény sok más fesztiváltól: itt a szervezők nem pusztán közönséget, hanem kapcsolódási pontokat akarnak létrehozni.
Ki áll a fesztivál mögött?
A közlemény szerint a 2025-ben alakult DE! Akcióközösség Egyesület rövid idő alatt lett ismert szereplő a választások körüli civil aktivitásban. A szervezet saját meghatározása szerint tényfeltáró tartalmakkal, filmekkel és közéleti akciókkal dolgozik. A fesztivált is annak a törekvésnek a részeként hozza létre, hogy új platformot adjon a civil nyilvánosságnak.
A DE!HOGYNEM Feszt így nem egyszerűen egy új kulturális rendezvény, hanem egy világos szervezői szándék folytatása. A fókusz nem azon van, hogy minden politikai kérdésre kész választ adjanak, hanem hogy legyen közeg, ahol ezekről a kérdésekről nem csupán online kommentmezőkben lehet vitatkozni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- DE! Akcióközösség Egyesület: a sajtóközlemény szerint 2025-ben alakult civil szervezet, amely tényfeltáró tartalmakon, filmeken és közéleti akciókon dolgozik.
- A szavazat ára: a közleményben doku-krimiként említett dokumentumfilm, amely a szavazatvásárlás jelenségét dolgozza fel.
- Fékek és ellensúlyok: a demokratikus politikai rendszer alapfogalma, amely az egyes hatalmi ágak kölcsönös korlátozását jelenti. Lényege, hogy egyetlen szereplő vagy intézmény se koncentrálhasson korlátlan hatalmat.
- Múltfeldolgozás: olyan társadalmi és politikai folyamat, amelyben egy közösség megpróbálja feltárni, értelmezni és megbeszélni a korábbi korszakok vitatott vagy traumatikus ügyeit. Ide tartozhatnak állambiztonsági, történelmi és emlékezetpolitikai kérdések is.
- Ügynökakták: a korábbi állambiztonsági megfigyelésekhez és beszervezésekhez kapcsolódó iratok összefoglaló neve. Nyilvánosságuk és kutathatóságuk régóta visszatérő közéleti vita Magyarországon.
