Ma már nemcsak a daganatot kezelik, hanem egyre pontosabban keresik azt is, mi hajtja. Ez a precíziós onkológia lényege.
A rákról sokáig két erős, egymásnak is ellentmondó kép élt a köztudatban: hogy ritka, és hogy ha egyszer megjelenik, szinte biztosan gyógyíthatatlan. Dr. Peták István rákkutató orvos szerint egyik állítás sem állja meg a helyét. A radiocafé Pontjókor! című műsorban Fehér Mariann beszélgetett vele arról, hogy a daganatos betegségek ma már a mindennapjaink részei, ugyanakkor az orvostudomány az elmúlt évtizedekben látványosan javított a túlélési esélyeken. A nagy kérdés most már nem csak az, hogyan lehet megállítani a daganatot, hanem az is, hogyan lehet minél pontosabban megtalálni azt a konkrét hibát, amely működteti.
A rossz hír mellé ma már jó hír is tartozik
A beszélgetés egyik legmegrázóbb mondata rögtön az elején hangzott el: a mai statisztikák szerint élete során minden második embernél diagnosztizálnak daganatos betegséget. Ez önmagában kijózanító adat, különösen azért, mert sok családban már nem elméleti, hanem nagyon is személyes tapasztalat a rák.
Van azonban egy másik szám is, amely árnyalja a képet. Dr. Peták szerint az Amerikai Ráktársaság legutóbbi jelentése alapján az Egyesült Államokban a rákkal diagnosztizált emberek 70 százaléka meggyógyul. Az elmúlt 30 évben a daganatos halálozás az Egyesült Államokban 30 százalékkal, az Európai Unióban 10–15 százalékkal csökkent, és Magyarországon is javuló tendencia látszik.
Ez azért fontos, mert a közbeszéd gyakran még mindig ott tart, hogy a rák egyenlő a reménytelenséggel. A valóság ennél bonyolultabb, és szerencsére kedvezőbb is. A fejlődés viszont csak akkor számít igazán, ha az információ és a korszerű lehetőségek eljutnak a betegekhez.
Mi történik a sejtekben?
A műsor egyik legérdekesebb része az volt, amikor a rákkutató közérthetően elmagyarázta, miért alakul ki daganat. A szervezet sejtjei folyamatosan osztódnak és cserélődnek: a bőr, a haj, a vérsejtek mind újratermelődnek. Ehhez a sejteknek újra és újra le kell másolniuk a genetikai állományt, ezt a hatalmas „szöveget”, amely a DNS-ben van kódolva.
A gond ott kezdődik, amikor ebbe a másolásba hiba csúszik. A szervezetnek vannak beépített javítómechanizmusai: enzimek ellenőrzik a másolatot, és ha hibát találnak, megpróbálják kijavítani. Ha ez nem sikerül, akkor egy másik védelmi rendszer lép működésbe: a p53 nevű gén, amelyet Peták a genom őrének nevezett. Ennek a feladata, hogy a hibás sejtet inkább „kivonja a forgalomból”, mintsem kockáztassa, hogy abból később daganat legyen.
A rákos sejt akkor jön létre, amikor ez a védelem valahol csődöt mond. A kutató két szemléletes képet is használt: az egyik a fékhiba, a másik a beragadt gázpedál. Vagyis a sejtet egyszerre nem sikerül időben megállítani, miközben olyan hibás jelzéseket is kap, amelyek arra ösztönzik, hogy tovább osztódjon. Innen indul a daganat saját túlélési harca a szervezeten belül.
A kemoterápia fontos volt, de nem ez a történet vége
Fehér Mariann kérdésére Peták arról is beszélt, hogyan alakult át a daganatok kezelése. A kemoterápia és a sugárkezelés nagy orvosi áttörést jelentett, mert képesek voltak leállítani a gyorsan osztódó sejteket. Ez sok betegnek adott esélyt a gyógyulásra vagy az élet meghosszabbítására.
Csakhogy ezek a kezelések nem mindig tudnak különbséget tenni a daganatos sejt és az egészséges, szintén gyorsan osztódó sejtek között. Innen ered sok ismert mellékhatás is. A kemoterápia tehát fontos, de általános eszköz: a sejtosztódást gátolja, nem feltétlenül a kiváltó okot célozza.
A precíziós onkológia ezzel szemben abból indul ki, hogy meg kell találni a daganat „tüskéjét” – azt a konkrét génhibát vagy génhibákat, amelyek a növekedését fenntartják. Ha ezt sikerül célzottan kikapcsolni, akkor a kezelés jóval pontosabb lehet.
Áttörés hasnyálmirigyrák kezelésében
A beszélgetés egyik legfrissebb híre az amerikai klinikai onkológusok chicagói konferenciájáról, az ASCO-ról érkezett. Itt mutatták be azt az eredményt, amely szerint hasnyálmirigyrákos betegeknél sikerült olyan célzott gyógyszert fejleszteni, amely a KRAS nevű génre hat. Dr. Peták szerint ez a gén a hasnyálmirigyrákok 90 százalékáért felelős.
A kutatók régóta tudják, hogy ez kulcsszereplő a betegségben, de sokáig nem volt rá megfelelő gyógyszer. A most bemutatott eredmények szerint azoknál a betegeknél, akik ezt a szert kapták, a túlélés megduplázódott: az egyéves túlélést tekintve kétszer annyian élték túl az első évet.
Ez nemcsak azért fontos, mert a hasnyálmirigyrák súlyos betegség, hanem azért is, mert újabb bizonyíték arra: a célzott megközelítés működhet. Vagyis nem pusztán elméleti ígéret, hanem kézzelfogható klinikai eredmény.
Miért kell személyre szabni a kezelést?
A precíziós onkológia nem azt jelenti, hogy minden daganat mögött egyetlen hiba áll. Peták szerint ma már nagyjából 700 olyan gént ismerünk, amelyek szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában, és ezekben összesen több millióféle mutáció fordulhat elő. Ráadásul egy daganatban átlagosan 4–5 génhiba is jelen lehet.
Ezért nem elég egyetlen eltérést megtalálni. A beteg daganatának molekuláris profilját kell feltérképezni, vagyis meg kell nézni, milyen génhibák alakultak ki magában a daganatszövetben. Ezek többsége nem öröklött, hanem az élet során jön létre.
A személyre szabott kezelés lényege tehát az, hogy ne csak a daganat helyét vagy típusát nézzék, hanem azt is, pontosan milyen biológiai hibák működtetik az adott betegnél. Ez különösen azért sürgető, mert az idő fontos tényező. Ahogy nő a daganat, újabb mutációk is megjelenhetnek, vagyis a célpont folyamatosan változhat.
Hol segíthet a mesterséges intelligencia?
A beszélgetés másik fontos témája az volt, hogy az Oncompass és a Genomate milyen eredményeket mutatott be nemzetközi konferenciákon. Dr. Peták arról számolt be, hogy egy általuk fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló számítási módszer azt vizsgálja: egy adott beteg génhiba-kombinációja alapján milyen célzott gyógyszer jöhet szóba.
Egy 20 ezer beteget vizsgáló elemzésben, amely a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center adataira épült, azt találták, hogy a rendszer segítségével a betegek 75 százalékának lehetne célzott terápiát találni vagy javasolni, ha minden lehetséges gyógyszer hozzáférhető lenne. A valóságban azonban csak 36 százalékuk kapott ilyen kezelést.
Ez a különbség sokat elmond arról, hogy a tudományos lehetőségek és a mindennapi ellátás között még mindig nagy a rés. A cél nem csak új gyógyszerek fejlesztése, hanem az is, hogy a már létező kezelések minél gyorsabban és pontosabban eljussanak azokhoz, akiknek segíthetnek.
Mit jelent mindez a betegek szempontjából?
A legfontosabb gyakorlati tanulság talán az, hogy a daganatos betegségekről ma már érdemes pontosabban beszélni. Nem mindegy, hogy valakinél milyen daganatot találnak, és az sem, hogy annak mi a molekuláris háttere. A modern onkológiában egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a terápiás döntés ne csak általános protokollokra épüljön, hanem a daganat tényleges biológiai működésére is.
Ez nem jelenti azt, hogy minden beteg számára már most rendelkezésre áll a tökéletes célzott gyógyszer. Azt viszont igen, hogy az orvostudomány ma sokkal többet tud a daganatok okairól, mint korábban, és egyre több esetben képes is ezt a tudást kezeléssé fordítani.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Peták István: rákkutató orvos, a Genomate és az Oncompass alapítója.
- Precíziós onkológia: olyan megközelítés a daganatok kezelésében, amely a tumor konkrét génhibáit próbálja azonosítani és célzottan kezelni.
- p53 gén: a sejtek egyik fontos védelmi mechanizmusának szereplője, amely segíthet megakadályozni, hogy hibás sejtekből daganat alakuljon ki.
- KRAS gén: a beszélgetés szerint a hasnyálmirigyrákos esetek nagy részében kulcsszerepet játszó gén, amelyre most új célzott gyógyszeres eredményt mutattak be.
- ASCO: az amerikai klinikai onkológusok nemzetközi konferenciája, ahol a legfrissebb klinikai eredményeket ismertetik.
- Molekuláris profilvizsgálat: olyan vizsgálat, amely feltérképezi, milyen génhibák alakultak ki a daganatszövetben.
