A budapesti parkolás magas bevételt hoz, a nagyobb része mégis elmegy a működésre; a rendszer drága és nehezen átlátható.
Első ránézésre a parkolás nem tűnik különösebben bonyolult városi szolgáltatásnak: az ember parkol és fizet, az üzemeltető pedig ellenőriz. Bucsky Péter, a Telex gazdasági melléklete, a G7 újságírója arról beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában, hogy Budapesten ez a látszólag egyszerű rendszer meglepően sok pénzt emészt fel, ráadásul az átláthatóság is komoly kérdés.
Átláthatatlan kimutatások
A probléma ott kezdődik, hogy a parkolási adatokat nem könnyű egyben átlátni. Az önkormányzatoknak ugyan kötelező beszámolót készíteniük bevételeikről és kiadásaikról, a gyakorlatban azonban ezek a kimutatások sokszor hiányosak vagy eltérő logika szerint készülnek. Van, ahol a bevétel látszik, de a költség nem. Más kimutatásokban a az útburkolati jelek felfestéséhez, a parkolóhelyek kiépítéséhez vagy a karbantartáshoz kapcsolódó költségek világosan látszanak, de a parkolásból származó bevétel nem.
Magas a bevétel, de drága az üzemeltetés
2024-ben 34 milliárd forint parkolási díj folyt be Budapesten, miközben az azt megelőző évben ez még 25 milliárd volt. Vagyis a bevétel látványosan nőtt, de a lényeg, hogy ebből ténylegesen mennyi marad meg a városnak.
Bucsky felhívta rá a figyelmet:
nagyjából a bevétel 40 százaléka marad meg, tehát több mint a fele elmegy az üzemeltetésre. Ez azért különös, mert a rendszer alapvetően nem tűnik olyan szolgáltatásnak, amelynek ennyire drágának kellene lennie.
Kerületenként különféle kép
Budapesten a parkolás több kézben van. Alapvetően a kerületek üzemeltetik, de bizonyos közterületek a fővároshoz tartoznak, és ezek működtetése is sajátos elszámolási rendszeren át történik. Ez önmagában bonyolulttá teszi a modellt.
Közben a hatékonyság kerületenként óriási szórást mutat. Van, ahol a bevétel fele megmarad, máshol csak 10–20 százalék, sőt, akad veszteséges működés is. Az 5. és a 13. kerület hatékonyabbnak tűnik, miközben a rendszer átalakítása ellen tiltakozó 9. és 14. kerület gyengébben szerepel.
Az eltérések mögött több tényező állhat: a parkolási óradíjak, a lakossági várakozási engedélyek ára, a második vagy harmadik autóra vonatkozó díjak, illetve az is, mennyire eredményes a pótdíjak beszedése.
Egyszerűsítés és esélyegyenlőség
Bucsky szerint külföldön több helyen jobb arányok látszanak. Horvát városokban körülbelül 50 százalékos nyereségi hányadot mértek, Bécsben pedig 70–80 százalék közötti eredményről esett szó. Ez azt jelzi, hogy Budapesten a rendszer jelenlegi működése túl nehézkes.
Ugyanakkor Bucsky úgy látja, az egyszerűsítésnek nem szabadna az esélyegyenlőség rovására mennie. Ha a rendszer egyre inkább alkalmazásokra és mobilinternetre épül, az sokaknak kényelmes, de nem mindenkinek. Idősek, külföldiek vagy okostelefont nem használó autósok könnyen kiszorulhatnak belőle.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bucsky Péter: gazdasági újságíró, a Telexhez tartozó G7 munkatársa.
- G7: gazdasági és közéleti témákkal foglalkozó magyar szerkesztőség.
- Telex: magyar online hírportál, amelyen belül a G7 melléklet is működik.
- Lakossági várakozási engedély: olyan engedély, amely a helyi lakosoknak ad kedvezményes vagy speciális parkolási lehetőséget a fizetős övezetekben.
- Pótdíj: a parkolási szabályok megszegésekor kiszabott fizetési kötelezettség.