Tudás

Szintetikus populációk segíthetnek belelátni a társadalomba

A mesterséges intelligenciával épített szintetikus populációk nem jósolnak biztos jövőt, de segíthetnek megérteni társadalmi döntéseinket.

Az El Niño-jelenség és ellentéte, a La Niña erősítheti a klímaváltozást, de a Magyarországra gyakorolt hatása többnyire közvetett.

A dezinformáció nem a digitális kor találmánya, de a közösségi média olyan erőt adott neki, amiről (rém)álmodni sem lehetett.

Az energiatárolás technológiája már nem ígéret: valóság, amely átrajzolhatja az áramtermelést és az energiaárakat is.

A közösségimédia-menedzsmentről sokan azt gondolják, hogy bárki tudja csinálni. Csak éppen a „csinálni” és a „jól csinálni” között nagy a szakadék.

A közösségi média társadalmunkra gyakorolt hatása vitathatatlan, politikusokat emelhet fel, és generációkat tehet tönkre.

Az iskola és a kreativitás viszonya ellentmondásos, de Kaszás György könyvei gyerekeket és felnőtteket is segíthetnek a készségfejlesztésben.

Elveszik az ember munkáját az algoritmusok, vagy csupán felszabadítják az idejét a monoton, automatizálható munkák elvégzésével?

Az első magyar űrorvos nem hagyta el a kardiológiát sem az űrhajósok képzéséért, heti két napot tölt a műtőben.

Rengeteg, ma már hétköznapi dolgot köszönhetünk a csillagászok kutatásainak. De vajon hol tart most a magyar csillagászat?

Hiába vannak távol hazánktól az űripar nagyhatalmai, a magyar kutatóknak és vállalkozásoknak is van lehetőségük bolygónk határain túl.

Megkerülhetetlennek látja a mesterséges intelligencia használatát a kreatív szakmában Pőcze Balázs, de nem titkolja: szabályokra szükség van.

Az AI a lelkes gyakornok, akire nem bízhatsz rá mindent: Klausz Melinda a mesterséges intelligencia használatának kockázatairól.

„Álmodik” és gondolatot is olvas a Claude új modellje. Igaz, egyelőre csak a sajátját olvassa, vagyis olvashatóvá teszi az ember számára is.

HIRDETÉS

HIRDETÉS